Pesthidegkúti Rehabilitációs Pszichiátriai Osztály

A pszichiátriai betegellátás nélkülözhetetlen feladata a rehabilitáció. Ennek során ki kell alakítani az önálló életvitelre való képességet, alkalmassá kell tenni a beteget a családdal való együttélésre, vagy éppen az önálló életre. A teljes reszocializáció mellett, - figyelembe véve a pszichiátriai betegségek természetét - rehabilitációnak tekintendő az is, ha betegnél olyan tartós remissziót (tünetek átmeneti enyhülése) érünk el, melynek során legalább részlegesen alkalmas lesz önmaga ellátására, nem szorul állandó kórházi kezelésre.

A biológiai pszichiátriai eszköztár alkalmazása mellett pszichoterápiát is folytattunk. Az egyéni terápiák mellett csoportos zeneterápiát és irodalom terápiát alkalmaztunk. Kreatív foglalkozások keretén belül betegeink rajzolnak, festenek. Ezen foglalkozásokba olyan betegek is belevonhatóak, akiknek egyébirányú produktív tevékenysége gyakorlatilag nem figyelhető meg.

A betegek számára a hatalmas park rendkívül kellemes, mondhatni ideális környezetet biztosít a gyógyuláshoz, az élethez. A park területe majdnem 3 hektár, ennek kb. 1/5-e őspark, azaz az ott lévő fákhoz, növényekhez csak külön engedéllyel szabad „nyúlni". Önmagában a hely, gyönyörű! Budapest egyik legszebb környezetében, kirándulók által is kedvelt helyen található.

A séta, a kocogás, bármi szabadban végezhető testedzés számára ideális terep. Emellett ping-pong, kívánságra focizás megvalósítható. Épületen belül is lehet ping-pongozni, sakkozni, Tv-t nézni, továbbá könyvtár áll még betegeink rendelkezésére.

Osztályunk a Kórház ellátási területének pszichiátriai betegei közül a hosszan tartó ápolást igénylő betegeket fel, látja el. Őket elsősorban a belső telephely Pszichiátriai Osztályáról vesszük át, de emellett a hosszú ápolásra, rehabilitációra szoruló betegek a Pszichiátriai Osztály közbeiktatása nélkül is osztályunkra kerülnek.

A II. világháború előtt a fáma szerint a hűvösvölgyi Balázs vendéglő garniszállója állt a jelenlegi pszichiátriai osztály helyén. A háborút követően ezt a vidám intézményt állami kezelésbe vették, és az akkor éppen megszaporodott hepatitiszes megbetegedések miatt szükségmegoldásként hepatitis kórházzá alakították át. A budapesti egészségügy újjászervezése keretében, a járványkórházi osztályok kellő rekonstrukciójáig működött Pesthidegkúton a hepatitis kórház.

A fővárosi elmeosztályok túlzsúfoltságának csökkentése érdekében adta át a Fővárosi Tanács kórházunknak a garniszállóból hepatitis kórházzá változtatott, de ennek a célnak nem megfelelő elöregedett épületet. 1969-ben 130 ággyal, némi tatarozás után megnyílt a Szent János Kórház Pesthidegkútra kihelyezett gerontopszichiátriai osztálya. A hangzatos cím lényegében elmebeteg-elfekvőt takart. Az „elfekvő" jelzőnek „rossz íze" van, de túllépve e pejoratív érzelmi töltésen, látni kell napjainkban is a lényegét. Olyan betegek ápolását felvállaló intézményt kell elképzelni, akiket folyamatosan felügyelni, gondozni, ápolni kell, s vagy idős korukra egyedül maradva erre senki nem volt képes, vagy betegségük természeténél fogva a megfelelő életminőség biztosítása csak intézményes keretek között volt megvalósítható.

A gerontopszichiátriai osztályon a betegellátást a kórház pszichiátriai osztályának orvosai látták el. Vezetője dr. Simon Tibor volt, s rajta kívül egy adjunktus és két segédorvos látta el az orvosi feladatokat.

Az épületet azonban rossz műszaki állapota miatt lebontották és új pszichiátriai osztály építését kezdték el, amelyet 1978-ban adtak át.

Az új osztály 140 beteg ellátására létesült. Megnyitásával megszűnt gerontopszichiátriai jellege. Feladata - meghatározott területtel - a III. kerület akut pszichiátriai betegeinek ellátása lett, valamint az Országos Addiktológiai Intézet egyik „bázis osztályaként" az alkoholista betegek komplex ellátására szakosodott az egyik szinten, megfelelően képzett orvos, pszichológus és nővér gárdával. 1994-től az osztály tevékenysége egyéb mentálhigiénés is feladatokkal bővült, miután a kórház ez irányú tevékenységét folytató,

Palatinusz utcába működő osztálya megszűnt.

1997-től, az egészségügyet érintő markáns struktúra váltást követően, - a kezdetekhez „visszanyúlóan" - ismét változás következett. Az osztály, kezdetben 100, majd 133 ággyal működve ismét „krónikus", rehabilitációs feladatokat lát el, a bevezetőben említett feltételek mellett.

Az 1978-ba átadott új épületben működő osztály vezetője Dr. Holzberger Mária volt, egészen 1991-ig, aki az általános pszichiátriai betegellátás mellett a szenvedélybetegek, elsősorban az alkoholisták ellátását tartotta legfontosabb hivatásának.

1991-1997-ig az osztály vezetője Dr. Peres Aladár volt, aki a modern pszichiátriai eszköztár bevezetésével az általános , ún. „nagy pszichiátriai" betegek ellátását tartotta elsődlegesnek, mely szemlélet létjogosultságát az akkor ellátandó igen nagy lélekszámú III. kerület messzemenően igazolta. Emellett természetesen a szenvedélybetegek fekvő-és járó beteg ellátása sem szünetelt.

1997-től napjainkig az osztályvezető főorvos Dr. Győrvári Katalin.