Search

Szent János Kórház története

1887.  június 28-án Budapest, fő és székváros törvényhatóságának közgyűlésén, a 87. évi 534. határozatában megjelölt 300 ágyas új kórház építését rendelték el, amely későbbiekben az új Szent János Kórház nevet kapta. 

A régi Szent János Kórházról, – amely a mai Margit körút és Hattyú utca szögletében helyezkedett el – csak a jelenlegi budai autóbusz végállomás által körülhatárolt kis téren a bozótok által eltakart emléktábla és a kórházi fal maradéka lelhető fel, utalva az előző majd 300 évre, amikorra a kórház eredete visszavezethető. Abban az időben a kórházak inkább szegényháznak voltak mondhatók, amelyek a jómódú polgárok adományaiból éltek. Ezek az intézmények fogadták be elsősorban a ragályos betegeket. A kórház és a szegényház fogalma összemosódott és csak később az orvostudomány fejlődésével a szakosodásoknak megfelelően jöttek létre egyes gyógyító egységek. A kórház a XVIII. században, elsősorban szegény betegek ápolását végezte, valószínűleg 12 ággyal.

1777-ben a nagyszombati egyetemet Mária Terézia rendeletére Budára helyezték. A várban lévő elméleti oktatás mellett – mint Hőgyes Endre írja a gyakorlatról: „Budán e tekintetben valamivel jobban ment a dolog, mert a tanítást a szegények kórházának betegein végezhették”. A XIX. század első felében a kórház saját orvossal nem rendelkezett, de Phisterer András /Buda tiszti főorvosa/, Christen Xavér Ferenc, valamint Beér János budai orvosok a kórház betegeit is kezelték, valamint a Pesti egyetemen is tanítottak.

1820-ban átalakították a kórházat, amelyet polgári városi kórháznak neveznek. Az épület egyemeletes volt és a mai Margit körút felé nézőfront szép barokk stílusban készült. Az építés során új nepomuki Szt. János szobor került felállításra. Ignácz Sczlezinger 1840-ben megjelent könyvében írja, hogy Szent János Kórházként említik.

Az 1848-1849-es magyar szabadságharc idejében az emelet egyik végében már műtő is létesült.

1873-ban a városegyesítés után már külön igazgató vezette a kórházat. Az ágylétszám 100-ról 234-re emelkedett, 20 kórteremben 6 orvos látta el a betegeket, évente 4-5000 forgalom mellett. A szabadságharc előtt a feljegyzések német és gótikus német formában készültek. 1849 után már magyarul vezették a kórlapokat.

A század végére Buda lakossága nagymértékben nőtt, új kórházra volt szükség Hosszas vita után, a szőlőtőkéket elpusztító járvány által sújtott diósárok dűlőre esett a választás, ahol Darányi Ignác javaslatára pavilon rendszer mellett döntöttek. 1898. augusztus3-án ünnepélyes külsőségek között megnyitották Budapest Székesfőváros Új Szent János Kórházát, mely 420 ággyal várta a betegeket. Az épületek KuK, német-osztrák stílusban készültek, általában három emeletesként,kiegészítésként használható alagsorral.

A Margit körúton található kórházépület szegényházként a második világháború derekáig működött, amikor a Vár ostroma alatt rommá nem lőtték. A romokat l949-ben eltakarították a városrendezés keretében.

1898-ban öt osztállyal indul meg a munka a diósároki épületekben: sebészet, belbeteg, gyermekbeteg, bőr- és bujakóros betegek osztálya, végül szembeteg osztály, de ugyanakkor fiókosztályként szülő és nőbeteg, gyermekragály és vegyes osztály is felállításra került. 1903-ban épült Wodiáner Albert gazdag vállalkozó adományából egy lábadozó betegek részére készült pavilon. 1910-ben már Röntgen-laboratórium létesült, 1917-ben központi laboratórium. 1918-ban megalakult az ország első ortopéd sebészeti osztálya. A bőr és nemi osztályt 1934-ben urológiai osztállyá alakították, majd 1935-ben új, modern szülészeti osztály épült. Később száj- és fogbeteg, fülészeti osztályok alakultak, úgyszólván minden orvosi szakma képviselve volt. Az elme-idegosztály mintegy 150 ággyal indult. A II. világháború után a Vár alatti Sziklakórház is a János Kórház kezelésébe került.

A századfordulótól kezdve a kórház nemcsak technikailag fejlődött, hanem tudományos eredményeket is értek el nagynevű elődök. A teljességre nem törekedve emeljük ki az országos, ill. nemzetközi hírre szert tett orvosokat: a belgyógyász Gyurmán Emil /1898-1923/, Fodor Imre /1945-56/, Baráth Jenő /1952-67/, a gyermekorvos Lénárt György /1949-71/, a sebész Kuzmik Pál /1912-14/, Manninger Vilmos /1914-35/, Bugyi István /20-as években/, Sebestyén Gyula /1940-47/, az  urológus Rihmer Béla /1913-36/, Noszkay Aurél /1943-74/, a szülész Árvay Sándor /1944-46/, a szemész Grósz Emil /1901-02/, Csapody István/1929-59/, és a gégész Török Béla /1913-25/.

A második világháború alatt a kórház munkájában fennakadás nem volt, bár szélsőséges körülmények között kellett dolgozniuk. A kórház dolgozói katonaszökevényeket és vallási okokból üldözötteket bujtattak. Horváth Boldizsár professzor személyesen mentett ki az óbudai téglagyárból elhurcoltakat. Sajnos áldozatai is voltak a rémuralomnak, Góth főorvost a kórházból hurcolták el, Dr. Kéry Rezsőt a kórház területén lőtték agyon.

Bombatámadás nem érte a kórházat, viszont az ostrom sok kárt okozott. 1952-ben szovjet mintára poliklinikák kerültek ideiglenes kialakításra az amúgy is szűkös kórházi körülmények között. Ezek kezdetben az I-II-XII kerületek rendelőintézeteiként is működtek, jelenleg a XII kerület járóbetegellátása történik itt. 

Az 1956-os forradalomban a kórház sebesülteket fogadott, saját mentőszolgálatot szervezett és Horváth professzor révén, aki a Nemzetközi Vöröskereszt vezetőségének tagja volt, megfelelő gyógyszerekkel rendelkezett.

1970-ben átadták az Ortopédiai Osztály műtőblokkját. 1988-ban – Ungor Károly főorvos szervezőmunkájának is köszönhetően – készült el a Fül-orr-gégészeti OSztály új épülete. A kilencvenes években korszerű konyha épült, és több osztály, mint pl. a II. Belgyógyászat átépítésre került. A kórház műszerparkja megújult, CT, ultrahang labor létesült. A budai oldali intézmények közül csak itt található Szájsebészeti Részleg és Idegsebészeti Osztály.

Az intézmény azon kevés egészségügyi létesítményhez tartozik, ahol – a szívsebészetet kivéve- a korszerű orvostudomány minden ága képviselve van.

Skip to content
Széchenyi 2020
Privacy Overview
Az Észak-budai Szent János Centrumkórház logója

This website uses cookies so that we can provide you with the best user experience possible. Cookie information is stored in your browser and performs functions such as recognising you when you return to our website and helping our team to understand which sections of the website you find most interesting and useful.

Strictly Necessary Cookies

Strictly Necessary Cookie should be enabled at all times so that we can save your preferences for cookie settings.

Analytics

This website uses Google Analytics to collect anonymous information such as the number of visitors to the site, and the most popular pages.

Keeping this cookie enabled helps us to improve our website.