Dr. Németh Aliz, belgyógyász, gasztroenterológus és hepatológus szakorvos pályája nem egyenes úton indult, mégis következetesen épült fel egy olyan hivatássá, amelyben a szakmai tudás és az emberség szorosan összefonódik. A vidéki gyökerek, a betegellátás korai tapasztalatai és a folyamatos fejlődés iránti igény mind hozzájárultak ahhoz a szemlélethez, amely ma is meghatározza munkáját. Interjúnkban életútjáról, hivatásáról, a prevenció fontosságáról és a betegekhez való viszonyáról beszélgettünk.
Mi indította el az orvosi pályán?
Csornán születtem, Rábapordányban nőttem fel egy vallásos, összetartó közösségben. Gyermekként rajongtam a biológiáért, de nagyapám betegsége erősítette meg bennem végleg, hogy gyógyítással szeretnék foglalkozni.
Az út azonban nem volt teljesen egyenes…
Valóban, elsőre nem vettek fel az orvosi egyetemre, így ápolóként kezdtem dolgozni, ami nagyon sokat formált rajtam. Egy évvel később felvettek a Semmelweis Egyetemre, ahol a nyári kórházi gyakorlatok során értettem meg igazán, milyen fontos a beteggel való kapcsolat, a jó kérdések és a figyelmes jelenlét.
Milyen tapasztalatokat szerzett a pályája elején?
Dolgoztam ügyeleten, mentőztem, háziorvosi ügyeletben és hajléktalanszállón is. Ezek az évek gyors döntéshozatalra és mély empátiára tanítottak. Belgyógyászként a Budai Irgalmasrendi Kórházban találtam meg a szakmai otthonomat, ahol egy kiváló gasztroenterológus főorvosnő lett a mentorom, így szinte adta magát, hogy a belgyógyászati szakvizsga után, emésztőrendszeri betegségben szenvedőkkel foglalkozzam majd.
Hogyan fordult a hepatológia felé?
A belgyógyászati szakvizsga után szinte magától jött az irány. 2015-ben gasztroenterológiai szakvizsgát szereztem, majd a Szent János Kórház hepatológiai ambulanciáján kezdtem dolgozni. Itt találkoztam először a FibroScan készülékkel, és az elsők között sajátítottam el ezt a vizsgálati módszert.
Mi ragadta meg ebben a szakterületben?
A hepatológia világa gyorsan a hivatásom központi területévé vált. Testközelből láthattam, hogyan változtatják meg a modern terápiák a hepatitis C kezelését, és milyen eredményeket hoz a hepatitis B korszerű gyógyszeres ellátása. A zsírmáj és a metabolikus szindróma gondozása során pedig megtapasztaltam, milyen fontos az edukáció és az életmódváltás támogatása. A hepatológia nagyon komplex terület, ahol az orvos valóban hosszú távon kíséri a betegeit.
Nagyon sokat. 2020-ban hordozható elasztográfiás készüléket vásároltam, ami lehetővé tette, hogy olyan betegeknél is pontos vizsgálatot végezzek, akiknél korábban ez nehezebb volt. A FibroScan-vizsgálatokat illetően hazai úttörők közé tartoztam. Testközelből láttam, hogyan változtatják meg az új terápiák a májbetegek életét. Saját eszközzel több mint 4500, kórházi eszközzel pedig a háromszorosát végeztem már ilyen vizsgálatnak, és ezekből tudományos összefoglalót is szeretnék készíteni.
Jelenleg milyen irányban fejlődik tovább?
Jelenleg obezitológiai képzésben veszek részt, mert hiszem, hogy a májbetegségek gondozása nem választható el az anyagcsere-betegségek komplex kezelésétől. A munkámat a gondozó szemlélet határozza meg: nemcsak a laborértékeket és a leleteket nézem, hanem az egész embert, a sorsát, a lehetőségeit és a változásra való esélyeit.
Mit jelent az Ön számára a prevenció?
Az egyik legfontosabb pillére az orvoslásnak. Sok betegséget könnyebb megelőzni, mint kezelni. Egy időben elvégzett vastagbélszűrés például életet menthet, vagy egy életmódváltás megelőzheti a súlyos májbetegségeket, májtranszplantációt. A legnagyobb kihívás az, hogy a betegek megértsék: a korai diagnózis nem ijesztő, hanem felszabadító. A halogatás sajnos nagyon gyakori. Sokan félnek a vizsgálatoktól, esetleg szégyenlősök, vagy egyszerűen remélik, hogy a panasz majd elmúlik.
Milyen tévhitekkel találkozik leggyakrabban?
Nagyon sokat felsorolhatnék. Az egyik leggyakoribb: ha nincs panaszom, akkor egészséges vagyok – pedig a legtöbb emésztőszervi és májbetegség sokáig tünetmentes. Gyakori tévhit az is, hogy a puffadás vagy hasi fájdalom „normális”. Pedig a panasz mögött komoly probléma is állhat. A máj regenerációs képességét is sokan túlértékelik.
Sokan gondolják azt, hogy ezért nem lesz a májuknak bajuk, ha alkoholt fogyasztanak…
A máj valóban különleges szerv, de nem minden károsodás visszafordítható. Az ismerőseim között vannak olyanok, akik mindennap fogyasztanak alkoholt, de orvoshoz nem járnak, még… Amikor orvoshoz kerülnek, gyakran már előre haladott az állapotuk. De a fiatal nőknél is előfordul, hogy azt gondolják, azért, mert fiatal, egészséges a szervezetük, az alkoholfogyasztás belefér, pedig a nők kevesebb alkoholbontó enzimmel rendelkeznek, mint a férfiak, és sokkal hamarabb kialakulhat náluk a májzsugor.
Milyen táplálkozási hibákat lát a pácienseinél?
A makacs tévhitekhez sorolhatom még azt is: „jól étkezem, mert nem eszem sokat” – pedig a minőség legalább olyan fontos, mint a mennyiség. Sokan azt gondolják, hogy a „jó étkezés” annyit jelent, hogy nem visznek be túl sok kalóriát. Valójában a helyes táplálkozás minőségi kérdés. A legtöbb páciens étrendjében túl kevés a rost, a zöldség, a gyümölcs, és túl sok a feldolgozott élelmiszer. Gyakori a rendszertelen étkezés, a kevés folyadék, és sokszor a diétás vagy egészséges feliratok félreértése is. A rossz étrend pedig alattomos: lassan, sokszor tünet nélkül vezet zsírmájhoz, refluxhoz, irritábilisbél-szindrómához vagy anyagcserezavarokhoz.
Van olyan betegélménye, amely különösen meghatározó volt?
Volt egy fiatal betegem, aki súlyos májelégtelenséggel került hozzám, végül transzplantációra volt szüksége. Először egy májvizsgálatra érkezett, nem volt ismert májbetegsége. Az első vizsgálat is igazolta a májcirrhosist, ami nagyon súlyos fokú volt. Elkezdődtek a kivizsgálásai, és kiderült,
hogy egy gyógyíthatatlan immuneredetű májbetegégben szenved. Egy vizsgálat derítette ki, hogy életveszélyes állapotban van. Miközben ő az intenzív osztályon várta az új májat, e-maileket váltottunk naponta többször, tartva benne a reményt… Az ilyen helyzetek ébresztenek rá arra újra és újra, hogy húsz év után sem váltam robottá. Az is felemelő érzés volt, amikor először sikerült egy előrehaladott májhegesedést okozó hepatitis C vírust eradikálni a betegből három hónapos gyógyszeres kezelés után. Azóta is jár kontrollra és javult a májának az állapota.
Mi motiválja ennyi év után is?
Amikor azt hittem, már nem történhet velem semmi különlegesebb, jött egy levél. 2024-ben először jelöltek a Szent-Györgyi Albert Orvosi Díjra. Akkor dobogós lettem a régiómban. Már az is elmondhatatlan érzés volt: ennyi ember gondol rám így, mind orvosra, mind emberre. Azt hittem, ez megismételhetetlen. 2025-ben újra jelöltek, és végül elnyertem a díjat, amivel olyan orvosokat ismernek el, akik nemcsak szakmailag, hanem emberségükben és hitelességükben is példát mutatnak. A díj jelölését különösen meghatóvá tette, hogy azt pácienseim kezdeményezték, azok az emberek, akiket nap mint nap kísérhettem, gyógyíthattam, bátoríthattam. Gyakori jelenség az orvosi hivatásban a kiégés, ez a díj gyógyír a hétköznapok fáradtságára, kétségekre, túlterheltségre. Azt az érzést pedig, amit akkor átéltem, minden orvosnak receptre írnám fel. De tudja, mi motivál a legjobban?
Árulja el!
A legnagyobb motivációt a betegek bizalma jelenti. Amikor valaki rám bízza az egészségét, az óriási felelősség, de egyben megtiszteltetés is. Motivál az is, hogy a gasztroenterológia folyamatosan fejlődik: új diagnosztikai eszközök, új terápiák jelennek meg. Ez a szakma egyszerre emberi és intellektuális kihívás, és ez a kettő együtt tartja életben a lelkesedést.
Hogyan formálta Önt a betegekkel való munka?
Türelemre és alázatra tanított. Megértettem, hogy minden történet egyedi. Orvosként nem az a feladat, hogy csak a leleteket lássam. A valódi gyógyítás ott kezdődik, amikor megértjük a kérdéseket, a betegtől származó információkat. Ars poeticám az, hogy bánjak úgy a beteggel, ahogy szeretném, hogy hozzátartozómmal vagy velem bánjanak, ha ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, kerülök.
Mit tanácsolna az embereknek az egészségük megőrzéséhez?
Néhány egyszerű, de hatékony alapelv: Étkezzenek változatosan, sok zöldséggel, rosttal, kevés finomított szénhidráttal. Mozogjanak rendszeresen, akár napi 20-30 perc séta is sokat számít. Figyeljenek a testsúlyukra, mert a túlsúly a máj egyik legnagyobb ellensége. Igyanak elegendő vizet. Kerüljék a túlzott stresszt, járjanak el szűrővizsgálatokra, különösen 50 év felett: vastagbélrák, anyajegy, urológia, nőgyógyászat, mammográfia, laborvizsgálatok kötelezőek. A legfontosabb pedig: ha valami szokatlant tapasztalnak, ne várjanak, kérjenek segítséget!
A cikk elérhető: https://www.mindmegette.hu/egeszseges/nemeth-aliz-orvos-interju


