A fül-orr-gégészeti osztály profiljainak és sajátosságainak bemutatása

Innovatív és kiemelt módszerek az osztályon
• Endoszkópos orr- és melléküreg-műtétek gyulladás, orrpolip, jó- és rosszindulatú daganatok, illetve egyéb betegségek kapcsán shaverrel vagy anélkül.
• Középfül-endoszkópos sebészet. Az országban harmadik centrumként kezdtük meg a speciális felszerelést és tudást igénylő eljárást, amikor a hallójáraton keresztül endoszkóp segítségével operálunk. A módszer a hagyományos, mikroszkópos sebészet kiegészítésenként is hasznosan szolgálja a középfülben végzett műtétek eredményességét. Az endoszkóp használatával a mikroszkóp elől rejtetten maradó területek is hozzáférhetővé válnak. Szakembergárdánk külföldön is tanulmányozta az eljárást, közleményeink is megjelentek már a témában.
• Coblatios sebészet. A módszer lényege, hogy a műtét során a kialakult plazmaréteg segítségével a szöveteket alacsony szöveti hőmérsékleten nagy pontossággal és kisebb vérzéssel lehet szétválasztani. A generált rádiófrekvenciás energia sóoldatot ionizál és a nagyenergiájú ionok plazmaréteget (100-200 µm) hoznak létre, amelynek mentén a molekuláris kötések bontásával precíziós vágófelület alakul ki (40-60°C). Az eljárást elsősorban mandulaműtétekhez használjuk, de egyéb garat- (nyelvgyök, lágy szájpad) és orrműtétekhez is alkalmazzuk, például horkolós vagy alvási apnoeban szenvedő betegeknél.
• Rádiósebészet. Hasonló indikációkban végezzük, mint a coblatios technikát.
• Lasersebészet. A fül-orr-gégészet és fej-nyaksebészet minden területén alkalmazzuk. Kiemelendő a szájon keresztüli (transoralis) garat- és gégesebészet, amikor különböző indikációkban laserrel távolítunk el a garatból és a gégéből jó- és rosszindulatú daganatokat.
• Pajzsmirigy és nyálmirigysebészet. Mind a pajzsmirigy, mind a fültőmirigy (parotis) esetében az idegszálak (gégemozgató és arcideg) pontos felkeresése és azonosítása mellett végezzük a műtéteket abból a célból, hogy az idegsérülések veszélyét csökkenthessük.
• Alvásendoszkópia (DISE). Kivizsgált és alvási apnoeban szenvedő betegek egy részének szüksége lehet alvás alatti endoszkópos légút és garatvizsgálatra, amelynek során a légúti elzáródás pontos helyét, valamint a felmerülő esetleges operatív megoldás lehetőségeit lehet felmérni.
A fekvőbeteg-osztályon a fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti betegségek gyakorlatilag minden területe – a mandulaműtétektől a gégedaganatig, pajzsmirigysebészetig – ellátásra kerül. Az osztály orvosai itthon és külföldön számos speciális és modern műtéti fajtát elsajátítottak. Évtizedes hagyományokkal gyógyítjuk a hallássérült gyermekeket, akár hallókészülékes, akár műtéti megoldásra szorulnak. Több orvosunk is rendelkezik audiológia, foniátria, allergológia és klinikai immunológia valamint gyermek-fül-orr-gégészeti szakvizsgával. A gyermekek mandula- és fülműtéteit mindig teljes altatásban végezzük és az egyik szülő az osztályon együtt lehet a gyermekkel.
A fülműtéteket mikroszkóppal, endoszkóppal vagy a kettő kombinációjával végezzük el, sok esetben a hallójáraton keresztül. A beavatkozások során sor kerül a gyulladást, hámzsákot (cholesteatoma), daganatot megszüntető eljárásokra, amelynek során általában fúrót használunk. Egy ülésben vagy egy következő műtét alkalmával sor kerül a dobhártya- és a hallócsontok pótlására vagy plasztikájára, amelynek elsődleges célja a hallásjavítás. A dobhártyát általában saját anyaggal rekonstruáljuk (pl. porchártya, izombőnye), míg a hallócsont-láncolat működésének helyreállításához csontcementet, saját porcot vagy csontot, illetve nemes fémet vagy szövetbarát műanyagot (középfül-protézis) szoktunk alkalmazni. Egyik ilyen jellegzetes betegség az otosclerosis és egyéb kengyel-fixatio, amikor a kengyelt helyettesítő protézist az üllőhöz rögzítjük. A középfülben kialakult nyákos-savós váladékgyülem kezelésében a jól bevált dobhártyatubust (grommet) implantáljuk. A hallójáraton keresztül végzett műtétek külső sebzéssel nem járnak, minimálisan invazívak. A hirtelen hallásvesztés azon súlyos eseteiben, amikor a konzervatív terápia nem eredményes, további kezelésként szóba jön a középfülbe fecskendezett szteroidkezelés és/vagy endoszkópos fülműtét. Utóbbi célja ebben az esetben a feltételezett belsőfül folyadékterek felé megnyílt sipolyok műtéti zárása.
Országos hírű az orr-, és orrmelléküreg-betegek (orrpolip, orrmelléküreg-gyulladás) endoszkópos-sebészeti ellátása, amely speciális utógondozással párosul. Eredményesen alkalmazzuk orrpolipos betegeink bizonyos csoportjában az ún. szövet- vagy polipdaráló sebészeti eszközt (shaver). A shaver – szakszerű tudással kiegészítve – kiterjedt, vérző, gyulladt, ödémás és kiújuló esetekben előnyt jelenthet. Az eszköz darálja és elszívja a polip- és egyéb felesleges szöveteket. Endoszkópos úton gyógyítjuk – bizonyos alkalmas esetekben – az orr- és melléküregek jó és rosszindulatú daganatos betegségeit, orrvérzést és agyvízcsorgást (liquorsipoly). Közreműködünk bizonyos koponyabázis-folyamatok feltárásában és műtétjében (pl. hipofízis-, sella és clivusdaganatok), amelyeket az idegsebészekkel együtt végzünk.
A krónikus orr-, és melléküreg-gyulladás kétoldali orrpolip-képződéssel járó (CRSwNP), nehezen kezelhető, kiújuló eseteiben új kezelésnek számít a biológiai terápia. Ez egyelőre centrumokban érhető csak el, osztályunk az egyik ilyen centrum, ahol a biológiai terápia elérhető.
A gátolt orrlégzéses betegek komplex vizsgálata és gyógyítása (hidegfényes hajlékony orrendoszkópia /fiberoszkópia/ rhinomanometria, akusztikus rhinometria, allergológiai és képalkotó vizsgálatok stb. segítségével) szintén specialitásaink közé tartozik. A fiberoszkópia során egy vékony, hidegfényes üvegszálas optikai rendszerrel felszerelt cső segítségével közvetlenül vizsgálhatjuk az orrüreget, orrgaratot és a gégét, amely apróbb részletek megítélésére is alkalmas. Az eljárás helyi érzéstelenítésben jól tolerálható.
Objektív, orrlégzést vizsgáló módszer a rhinomanometria: légzéskor az orr-garati nyomáskülönbség és az általa létrehozott áramlási sebesség mért értékeiből számolható a nazális rezisztencia, amelyből az orrlégzés minőségére lehet következtetni. Az akusztikus rhinometria során a vizsgáló ultrahang az orrbemenettől való távolság függvényében ábrázolja az orrüregi szűkületeket. Mindkét eljárás objektív módon segíthet felmérni az orrlégzés állapotát.
Büszkék vagyunk gége- és fej-nyaksebészeti tevékenységünkre is, hiszen gége- és garatdaganat esetén a csonkoló műtétek mellett a modern szervkímélő, ún. részleges vagy lézeres gége- és algarat-műtéteket is el tudjuk végezni. Rendszeresen végzünk pajzsmirigy-műtéteket, ilyenkor minden esetben felkeressük a gége mozgató idegeit, hogy biztonsággal megőrizhetőek legyenek a műtét során. Rutinszerűen és jó eredménnyel végzünk fültőmirigy- és egyéb nagy nyálmirigyműtéteket. A fültőmirigyben ágazik el az arc működéséért felelős arcideg, ezért előbbi műtéteinél szükség van az idegágak nagy jártassággal végzett kipreparálására és megőrzésére.
Az arc- és fej-nyaktájék bőrdaganatainak és bőrelváltozásainak kimetszését és helyreállítását szintén nagy számban végezzük, plasztikai sebész szakvizsgával rendelkező kollégánk is van.

A horkolás és az obstruktív alvási apnoe (OSAS alvás alatt, alvásóránként több, mint 5 alkalommal fellépő légzéskimaradás, ami mikroébredéseket eredményez) mind felnőtt-, mind gyermekkori kivizsgálásában és műtéti gyógyításában osztályunk nagy szakmai rutinnal és képzettséggel bír. E betegek kezelésében alapvető módszerünk a rádiósebészeti (RF) eszköz. Széles körben alkalmazzuk a mélyebb garati, lágy szájpadi, mandula, nyelvgyöki és orrkagyló szövetek alacsony hőmérsékletű, tűelektródás koagulálására, amely sebzés nélkül hegesíti és csökkenti a szövetek tömegét, ezáltal mérséklődik a horkolás. A módszert garatplasztika, hangszalag- és gégeműtétek során is alkalmazzuk.
Foniátriai és hangrehabilitációs szakambulanciánk diagnosztikai tevékenységéhez illik hangszalag-műtéti repertoárunk, amelynek során hangszalag-mikrosebészeti beavatkozásokat végzünk. Utóbbiakat hangszalagpolip és -csomó, papilloma, Reinke-féle gégevizenyő (általában dohányosoknál alakul ki), illetve korlátozott kiterjedésű rosszindulatú daganatok esetében alkalmazzuk.
A fenti eljárások mellett rutinszerűen végzünk mandula-, orrsövény-, és orrkagyló-műtéteket, valamint hagyományos orrmellék- és arcüreg-beavatkozásokat. A fej-nyak, garat és mandulakörüli terület gyulladása vagy tályogja esetén elvégezzük a szükséges műtéteket, és a szövődmények ellátásra is felszerelt az osztály. Az arc- és fej-nyaktájék bőrdaganatainak és bőrelváltozásainak kimetszését és helyreállítását szintén nagy számban végezzük.
Az osztály repertoárjához tartoznak a nyálmirigyműtétek is. Ide tartoznak az állkapocs és a nyelv alatti nyálmirigy, a kisnyálmirigyek, valamint a bonyolultabb fültőmirigy-beavatkozások. A fültőmirigyben ágazik el az arc működéséért felelős arcideg, ezért ilyenkor az idegágak aprólékos kipreparálásával végezzük a műtéteket.
Az osztály konzervatív-gyógyszeres kezeléseket is folytat akut halláscsökkenés, keringészavar, arcidegbénulás, középfülgyulladás esetén, valamint egyéb gyulladásos és allergiás folyamatokban.
A kórházban nagy forgalmú traumatológiai ellátás működik, az arc-, arckoponya-, és állcsontsérült betegek speciális traumatológiai ellátása nagyrészt szájsebészeti részlegünkre hárul. Nagy rutinnal végezzük a sérült csontok minilemezes helyreállító műtéteit. Az arccsonttörések egy speciális formájában a szemgödör alsó csontos fala betörik az arcüreg felé, és a törtvégek közé becsípődhet az alsó egyenes szemizom, amely kettőslátással jár együtt. E „blow-out”-típusú arccsonttörés műtéti ellátásában a két részleg nagy gyakorlattal dolgozik együtt, bevezettük az endoszkópos műtéti megoldást is. A szemgödör betegségeinek műtéti gyógyítása szintén speciális profilunk (bevérzések, jó- és rosszindulatú daganatok, tályogok stb.).

A szájsebészeti részleg profiljainak és sajátosságainak bemutatása
Egyedüli fekvőosztályként Buda szájsebészetének területvezetője, ellátási területéhez tartoznak a Buda környéki kistelepülések is. Jelen formájában a Fül-Orr-Gégészeti Osztály részlegeként működik 8 fekvőbeteg ággyal, valamint osztályos járóbeteg szakambulanciával. Akut felvételes napokon ellátási területe egész Budapestre kiterjed, illetve Észak-Magyarország egyes régióiból is hozzánk kerülnek a páciensek.
A Szájsebészeti Részleg beteganyagát lényegében 6 fő csoportra oszthatjuk.
1. Dento-alveoláris sebészet
Részlegünk profiljába tartozik a komplikáltabb fogsebészeti esetek ellátása, valamint a komolyabb általános szervi megbetegedéssel (pl. véralvadási zavarok, mentális betegségek) rendelkező, rizikóbetegek sebészi kezelése is. Ilyenek lehetnek pl. bölcsességfog-eltávolítás, dentális sanatio, ortodontiai-sebészi (fogszabályozási) esetek műtéti megoldása.
2. Maxillo-facialis traumatológia
A részleg munkájának legfontosabb feladata az arc- és állcsontok területén létrejött csont- és lágy rész-sérülések ellátása. Részlegünk orvosai az osztályos munka mellet gyakran dolgoznak team-munkában a társosztályokon politraumatizált betegek ellátásában (Traumatológia, Orthopéd-Traumatológia, Gyermeksebészet, Idegsebészet).
3. Gyulladásos megbetegedések
Az elhanyagolt fogazat és a szükséges fogászati kezelések elmulasztása miatt gyakran találkozunk dentális kiindulású, akár az életet is veszélyeztető gyulladásos megbetegedésekkel. Ezen kórképek ellátása során nemcsak a gyógyszeres terápia, de gyakran a sebészi beavatkozás is indikált lehet.
4. Nyálmirigybetegségek
A nyálmirigyek leggyakoribb megbetegedései két fő csoportba sorolhatók: gyulladásos ill. daganatos. Az általunk ellátott betegek döntő többsége gyulladásos panaszokkal jelentkezik. Ezen panaszok legfőbb kiváltó oka a nyálmirigyek kivezető csöveiben kialakult nyálkő ill. pangó, besűrűsödött nyál. Az ilyen jellegű betegségek hátterében általában a nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel áll.
5. Daganatok
Az elmúlt 30 évben a szájüregi daganatos megbetegedések és halálozások száma ötszörösére növekedett Magyarországon! Ezzel hazánk világelső a nemzetközi statisztikákban. Részlegünkön nemcsak a prevencióval foglalkozunk (stomato-onkológiai szűrés), hanem a daganatok sebészi kezelésével is. Mivel részlegünk mátrixosztályként működik közösen a fül-orr-gégészettel, számos határterülethez tartozó daganatos megbetegedés sebészi kezelését is el tudjuk végezni. Az onkológiai gondozás és utókezelés terén jó kapcsolatokkal rendelkezünk, mind az Országos Onkológiai Intézettel, mind pedig az Uzsoki Kórház Onkológiai Ambulanciájával.
6. Állkapocs-ízületi megbetegedések

A gyermekkorban elmulasztott fogszabályzási kezelések, valamint a nem kezelt harapási rendellenességek folyományaként hosszú évek alatt alakulnak ki az állkapocs-ízületi rendellenességek. Ezen rendellenességek megoldása részint konzervatív jellegű (izomtornák, fogművek átalakítása, harapásemelés), előrehaladottabb esetekben azonban sebészi terápia is szükséges lehet a beszűkült funkció (szájnyitási korlátozottság, fájdalom, nehezített rágás) megszűntetésére.

Fekvőbeteg-ellátás céljából beutalás alapján veszünk fel betegeket. Tervezhető műtét és kezelés esetén, előjegyzés, illetve a várólista-szabályzat alapján történik a felvétel. Előjegyzésbe vétel kezdeményezhető a szakrendelőkben és osztályunk szakambulanciáján.
Műtét előtt szóbeli tájékoztatásban részesítjük leendő betegeinket, ezen kívül részletes írásbeli tájékoztatót nyújtunk át a tervezett műtétről és kezelésről, amely egyben beleegyező nyilatkozatként is felhasználásra kerül.
A műtét, illetve kórházi kezelés előtt – járó betegként – a szükséges kivizsgálást el kell végeztetni. Az intézetünkben előjegyzett betegek írásban kapnak tájékoztatást a várólista-szabályzatról, a kórházi felvétel előtt szükséges vizsgálatok listájáról, amelyeket a háziorvos vagy a szakrendelő szakorvosa végeztet majd el.
A betegfelvétel az irodában (szakambulancia mellett a földszinten) történik reggel 07 órakor történik.
A 17. épület I. emeletén találhatók a kórtermek és a kezelő helységek. Öt hatágyas és három darab kétágyas kórtermünk van. A gyermekek és kísérőik külön kórteremben kerülnek elhelyezésre. A kórtermek világosak és tágasak, az ablakoknál mindegyik közös asztallal ellátott balkonszerű beszögeléssel rendelkezik. A kórtermekben minden beteg számára szekrény biztosított. Az osztály külön mellékhelységekkel és mosdókkal jól ellátott, valamint étkező, társalgó és TV-helyiséggel rendelkezik. Gyermekeket három éves kor felett veszünk fel osztályunkra. Az ennél fiatalabb gyermekek kezelése minden esetben a gyermek-fül-orr-gégészeti részlegen történik. Mindkét esetben lehetőség van a szülő felvételre is. Ilyen esetben orvossal történő előzetes egyeztetés szükséges.
Kérjük betegeink hozzátartozóit, hogy az osztályunkon kezelt pácienseket 15-18h között látogassák, betegenként lehetőség szerint egyszerre egy személy tartózkodjon bent és kérjük az intézeti házirend, valamint az aktuális rendelkezések betartását. Kérjük, hogy telefonon csak a beteg által felvételkor megadott személy érdeklődjön a páciens állapota felől naponta 13-15 között.
A Fül-orr-gégészeti és Szájsebészeti osztály dolgozói szeretettel köszöntik az osztályra kerülő betegeket. Az osztályos házirend célja, hogy a betegeink megismerhessék az osztály működési rendjét, törvényben biztosított jogaikat és kötelességeiket, a rájuk vonatkozó napirendet, amely a gyógyulásukat, a tisztaság és a rend megőrzését, a betegek és az egészségügyi dolgozók kölcsönös megbecsülését hivatott szolgálni.

Sürgősségi betegellátás
A fekvőbeteg-osztály akut betegfelvételi szempontból nem folyamatos munkarendben dolgozik. A fül-orr-gégészeti osztály és a szájsebészeti részleg részt vesz Budapest és Pest megye sürgősségi és akut ügyeleti betegellátásában. Ez azt jelenti, hogy a http://mentok.hu honlapon a sürgősségi beutalási rend fülön letölthető aktuális pdf. file-ban leírtaknak megfelelően, valamint a kórházi rendeletek alapján történik az akut betegek vizsgálata és felvétele. A sürgősségi ügyeleti ellátás – az érvényes jogszabályok alapján – a sürgős és életveszélyes állapotokra vonatkozik. Este 8 után osztályunk főkapuja zárva van, az ajtó melletti kaputelefonon kell a beteg érkezését jelezni. Portaszolgálattal nem rendelkezünk, ezért betegeink szíves megértését és türelmét kérjük, ameddig a kaput ki tudjuk nyitni.

Götze Árpád Alapítvány, a fej-nyaki és szájüregi daganatos betegek, hallássérültek és allergiások gyógyításáért:

Adószáma: 18237137-1-43

Bankszámlaszám: 11712004-20228356

Az Alapítvány segíti a kórházat, illetőleg a kórház orvosait abban, hogy a kor követelményeihez igazodó körülmények között a fej-nyaki- és szájüregi daganatos, hallássérült és allergiás betegek gyógyulási esélyei növekedjenek, az orvostudomány területeit érintő legújabb eredmények, a korszerű diagnosztizálási módszerek, gyógyítási eljárások illetve gyógymódok honosodjanak meg és minél szélesebb körben legyenek ismertek, és hogy a korszerű és az eredményes gyógyításhoz szükséges orvosi berendezések és műszerek megvásárolhatók legyenek.

Céljai között szerepel a bel-, és külföldi szaklapok, szakfolyóiratok illetve szakkönyvek beszerzése, pályázatokon való részvétel. Az alapítvány céljai elérése érdekében háziorvosi és szakorvosi továbbképző tanfolyamokat tart és szervez, hogy az osztály munkáját minél szélesebb körben megismertesse. Kérjük mindazokat a betegeinket, magánszemélyeket, cégeket és vállalkozásokat, akik munkánkkal elégedettek és céljainkkal egyetértenek, hogy támogassák alapítványunkat.

Az alapítvány igazolást küld a befizetésekről. A támogatás további lehetősége, hogy adójuk egyik 1%-át alapítványunk javára rendelkezik.

Budapest 01.ker., Budapest 02.ker., Budapest 12.ker., Budajenő, Budakeszi, Gyermely, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Remeteszőlős, Szomor, Telki, Tök, Zsámbék

A Fülészeti és a Gégészeti osztály a múlt század elején külön osztályként működött. A Fülészeti osztály a Szent János Kórházban 1913-ban kezdte meg működését dr. Török Béla vezetésével. Itt készült el a későbbi Nobel-díjas Békésy György közreműködésével az első magyar audiométer. Itt dolgozott fiatal orvosként Bárczi Gusztáv is, aki a nagyothallók szájról olvasás-tanításával indította el világhírű karrierjét. Mindkét osztály a mai III. Belgyógyászati Osztály épületében helyezkedett el. A Fülészeti osztály vezetője dr. Török Béla 1925-ben bekövetkező halála után dr. Rejtő Sándor egyetemi tanár lett, aki 1945-ig, haláláig vezette az osztályt. 1930-ban ő szervezte meg az iskolás gyermekek hallásszűrését. Az osztály vezetését dr. Kerekes György főorvos vette át, aki 1948-ban kivándorolt. Távozása után dr. Liebermann Tódor egyetemi magántanárt nevezték ki az osztály vezető főorvosává, aki 1950-ig, a fülészeti és gégészeti osztály összevonásáig látta el ezt a feladatot.
A Gégészeti osztály első (1916) vezető főorvosa dr. Polyák Lajos volt 1925-ben bekövetkezett haláláig. A gégészeti osztály ebben az időben főleg a gégetuberkulózis kezelésével tett szert nemzetközi elismertségre. 1925-41 között dr. Safranek János egyetemi magántanár vezette az osztályt, majd dr. Bajkay Tibor egyetemi magántanár, akinek nevéhez fűződik a két osztály 1950-ben történő egyesítése is. A háború befejezése után mind a fülészeti, mind a gégészeti osztályokat kiköltöztették a jelenlegi III. Belgyógyászat épületéből, s végső soron csak 1962-ben kapta meg jelenleg is használt épületének egyikét, addig ideiglenes elhelyezése volt a jelenlegi Gyermeksebészet épületében, meglehetősen elhanyagolt körülmények között. Az 1962-ben átadott új épület akkor az ország legkorszerűbb fül-or-gégészeti intézményei közé tartozott.
1959-ben dr. Jantsek Gyula vette át az osztályt, aki intenzív fejlesztésekbe kezdett.1960-ban kezdte meg működését az első hazai audiológiai állomás, a Budai Hallásgondozó.
1973-ban dr. Götze Árpád kapott osztályvezetői főorvosi kinevezést, s húsz éven át vezette az osztályt magas szakmai színvonalon. Útmutatása nyomán kezdődött meg hazánkban az újszülöttkori hallásszűrés alapján végzett korai hallókészülék-ellátás, amely siketen született gyermekeket tehet hallóvá. 1986-ban adták át a korszerű, nyolcvanágyas új épületszárnyat, modern szobákkal, vizsgálófülkével, járóbeteg-ellátó részleggel. A régi épületben az audiológiai állomás, az otoneurológiai és a foniátriai rendelő kapott helyet. 1994-ben – kórházon belüli átszervezések következtében – a fül-orr- gégészeti és a szájsebészeti osztályt, a gégészet épületében, összevonták. Dr. Götze Árpád nyugdíjba vonulása után 1994-ben dr. Szabó Iván kapta meg az osztály vezetését. Dr. Szabó Ivánt osztályvezetőként dr. Hirschberg Andor Ph.D, egyetemi docens követte 2005-ben, aki 2009-ben habilitált doktor lett a Semmelweis Egyetemen, majd 2015-ben c. egyetemi tanári címet kapott.
A Szent János Kórház szájsebészetét 1937-ben létesítették 30 ággyal. Főorvosa 1946-ig dr. Maák Géza egyetemi magántanár volt. 1946-60. között dr. Móczár László egyetemi magántanár vezette az osztályt. 1960-83. között dr. Gyenes Vilmos volt az osztályvezető, aki Észak-Buda területvezetője és a fővárosi szakfelügyelő sztomatológus főorvosa volt. 1983-ban dr. Inovay János vette át az osztály vezetését. 1994-től dr. Katona József főorvos vezeti a szájsebészeti részleget.