Fül-orr-gége és Szájsebészeti osztály

17/A Épület

Osztályvezető főorvos: Prof. Dr. Hirschberg Andor Ph.D, c. egyetemi tanár
Email cím: andor.hirschberg@janoskorhaz.hu

Szájsebészeti részlegvezető: Dr. Klenk Gusztáv főorvos
Email cím: klenk.gusztav@janoskorhaz.hu

Főnővér: Béres Erika
Email cím: beres.erika@janoskorhaz.hu


Telefonszámok:

Szakambulancia: 4242, 4243 mellék

Audiológia: 4218 mellék

Nővérpult: 4227 mellék

Információk az osztályról

(kattintson a megfelelőre)

A fül-orr-gégészeti osztály profiljainak és sajátosságainak bemutatása

Innovatív és kiemelt módszerek az osztályon
• Endoszkópos orr- és melléküreg-műtétek gyulladás, orrpolip, jó- és rosszindulatú daganatok, illetve egyéb betegségek kapcsán shaverrel vagy anélkül.
• Középfül-endoszkópos sebészet. Az országban harmadik centrumként kezdtük meg a speciális felszerelést és tudást igénylő eljárást, amikor a hallójáraton keresztül endoszkóp segítségével operálunk. A módszer a hagyományos, mikroszkópos sebészet kiegészítésenként is hasznosan szolgálja a középfülben végzett műtétek eredményességét. Az endoszkóp használatával a mikroszkóp elől rejtetten maradó területek is hozzáférhetővé válnak. Szakembergárdánk külföldön is tanulmányozta az eljárást, közleményeink is megjelentek már a témában.
• Coblatios sebészet. A módszer lényege, hogy a műtét során a kialakult plazmaréteg segítségével a szöveteket alacsony szöveti hőmérsékleten nagy pontossággal és kisebb vérzéssel lehet szétválasztani. A generált rádiófrekvenciás energia sóoldatot ionizál és a nagyenergiájú ionok plazmaréteget (100-200 µm) hoznak létre, amelynek mentén a molekuláris kötések bontásával precíziós vágófelület alakul ki (40-60°C). Az eljárást elsősorban mandulaműtétekhez használjuk, de egyéb garat- (nyelvgyök, lágy szájpad) és orrműtétekhez is alkalmazzuk, például horkolós vagy alvási apnoeban szenvedő betegeknél.
• Rádiósebészet. Hasonló indikációkban végezzük, mint a coblatios technikát.
• Lasersebészet. A fül-orr-gégészet és fej-nyaksebészet minden területén alkalmazzuk. Kiemelendő a szájon keresztüli (transoralis) garat- és gégesebészet, amikor különböző indikációkban laserrel távolítunk el a garatból és a gégéből jó- és rosszindulatú daganatokat.
• Pajzsmirigy és nyálmirigysebészet. Mind a pajzsmirigy, mind a fültőmirigy (parotis) esetében az idegszálak (gégemozgató és arcideg) pontos felkeresése és azonosítása mellett végezzük a műtéteket abból a célból, hogy az idegsérülések veszélyét csökkenthessük.
• Alvásendoszkópia (DISE). Kivizsgált és alvási apnoeban szenvedő betegek egy részének szüksége lehet alvás alatti endoszkópos légút és garatvizsgálatra, amelynek során a légúti elzáródás pontos helyét, valamint a felmerülő esetleges operatív megoldás lehetőségeit lehet felmérni.
A fekvőbeteg-osztályon a fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti betegségek gyakorlatilag minden területe – a mandulaműtétektől a gégedaganatig, pajzsmirigysebészetig – ellátásra kerül. Az osztály orvosai itthon és külföldön számos speciális és modern műtéti fajtát elsajátítottak. Évtizedes hagyományokkal gyógyítjuk a hallássérült gyermekeket, akár hallókészülékes, akár műtéti megoldásra szorulnak. Több orvosunk is rendelkezik audiológia, foniátria, allergológia és klinikai immunológia valamint gyermek-fül-orr-gégészeti szakvizsgával. A gyermekek mandula- és fülműtéteit mindig teljes altatásban végezzük és az egyik szülő az osztályon együtt lehet a gyermekkel.
A fülműtéteket mikroszkóppal, endoszkóppal vagy a kettő kombinációjával végezzük el, sok esetben a hallójáraton keresztül. A beavatkozások során sor kerül a gyulladást, hámzsákot (cholesteatoma), daganatot megszüntető eljárásokra, amelynek során általában fúrót használunk. Egy ülésben vagy egy következő műtét alkalmával sor kerül a dobhártya- és a hallócsontok pótlására vagy plasztikájára, amelynek elsődleges célja a hallásjavítás. A dobhártyát általában saját anyaggal rekonstruáljuk (pl. porchártya, izombőnye), míg a hallócsont-láncolat működésének helyreállításához csontcementet, saját porcot vagy csontot, illetve nemes fémet vagy szövetbarát műanyagot (középfül-protézis) szoktunk alkalmazni. Egyik ilyen jellegzetes betegség az otosclerosis és egyéb kengyel-fixatio, amikor a kengyelt helyettesítő protézist az üllőhöz rögzítjük. A középfülben kialakult nyákos-savós váladékgyülem kezelésében a jól bevált dobhártyatubust (grommet) implantáljuk. A hallójáraton keresztül végzett műtétek külső sebzéssel nem járnak, minimálisan invazívak. A hirtelen hallásvesztés azon súlyos eseteiben, amikor a konzervatív terápia nem eredményes, további kezelésként szóba jön a középfülbe fecskendezett szteroidkezelés és/vagy endoszkópos fülműtét. Utóbbi célja ebben az esetben a feltételezett belsőfül folyadékterek felé megnyílt sipolyok műtéti zárása.
Országos hírű az orr-, és orrmelléküreg-betegek (orrpolip, orrmelléküreg-gyulladás) endoszkópos-sebészeti ellátása, amely speciális utógondozással párosul. Eredményesen alkalmazzuk orrpolipos betegeink bizonyos csoportjában az ún. szövet- vagy polipdaráló sebészeti eszközt (shaver). A shaver – szakszerű tudással kiegészítve – kiterjedt, vérző, gyulladt, ödémás és kiújuló esetekben előnyt jelenthet. Az eszköz darálja és elszívja a polip- és egyéb felesleges szöveteket. Endoszkópos úton gyógyítjuk – bizonyos alkalmas esetekben – az orr- és melléküregek jó és rosszindulatú daganatos betegségeit, orrvérzést és agyvízcsorgást (liquorsipoly). Közreműködünk bizonyos koponyabázis-folyamatok feltárásában és műtétjében (pl. hipofízis-, sella és clivusdaganatok), amelyeket az idegsebészekkel együtt végzünk.
A krónikus orr-, és melléküreg-gyulladás kétoldali orrpolip-képződéssel járó (CRSwNP), nehezen kezelhető, kiújuló eseteiben új kezelésnek számít a biológiai terápia. Ez egyelőre centrumokban érhető csak el, osztályunk az egyik ilyen centrum, ahol a biológiai terápia elérhető.
A gátolt orrlégzéses betegek komplex vizsgálata és gyógyítása (hidegfényes hajlékony orrendoszkópia /fiberoszkópia/ rhinomanometria, akusztikus rhinometria, allergológiai és képalkotó vizsgálatok stb. segítségével) szintén specialitásaink közé tartozik. A fiberoszkópia során egy vékony, hidegfényes üvegszálas optikai rendszerrel felszerelt cső segítségével közvetlenül vizsgálhatjuk az orrüreget, orrgaratot és a gégét, amely apróbb részletek megítélésére is alkalmas. Az eljárás helyi érzéstelenítésben jól tolerálható.
Objektív, orrlégzést vizsgáló módszer a rhinomanometria: légzéskor az orr-garati nyomáskülönbség és az általa létrehozott áramlási sebesség mért értékeiből számolható a nazális rezisztencia, amelyből az orrlégzés minőségére lehet következtetni. Az akusztikus rhinometria során a vizsgáló ultrahang az orrbemenettől való távolság függvényében ábrázolja az orrüregi szűkületeket. Mindkét eljárás objektív módon segíthet felmérni az orrlégzés állapotát.
Büszkék vagyunk gége- és fej-nyaksebészeti tevékenységünkre is, hiszen gége- és garatdaganat esetén a csonkoló műtétek mellett a modern szervkímélő, ún. részleges vagy lézeres gége- és algarat-műtéteket is el tudjuk végezni. Rendszeresen végzünk pajzsmirigy-műtéteket, ilyenkor minden esetben felkeressük a gége mozgató idegeit, hogy biztonsággal megőrizhetőek legyenek a műtét során. Rutinszerűen és jó eredménnyel végzünk fültőmirigy- és egyéb nagy nyálmirigyműtéteket. A fültőmirigyben ágazik el az arc működéséért felelős arcideg, ezért előbbi műtéteinél szükség van az idegágak nagy jártassággal végzett kipreparálására és megőrzésére.
Az arc- és fej-nyaktájék bőrdaganatainak és bőrelváltozásainak kimetszését és helyreállítását szintén nagy számban végezzük, plasztikai sebész szakvizsgával rendelkező kollégánk is van.

A horkolás és az obstruktív alvási apnoe (OSAS alvás alatt, alvásóránként több, mint 5 alkalommal fellépő légzéskimaradás, ami mikroébredéseket eredményez) mind felnőtt-, mind gyermekkori kivizsgálásában és műtéti gyógyításában osztályunk nagy szakmai rutinnal és képzettséggel bír. E betegek kezelésében alapvető módszerünk a rádiósebészeti (RF) eszköz. Széles körben alkalmazzuk a mélyebb garati, lágy szájpadi, mandula, nyelvgyöki és orrkagyló szövetek alacsony hőmérsékletű, tűelektródás koagulálására, amely sebzés nélkül hegesíti és csökkenti a szövetek tömegét, ezáltal mérséklődik a horkolás. A módszert garatplasztika, hangszalag- és gégeműtétek során is alkalmazzuk.
Foniátriai és hangrehabilitációs szakambulanciánk diagnosztikai tevékenységéhez illik hangszalag-műtéti repertoárunk, amelynek során hangszalag-mikrosebészeti beavatkozásokat végzünk. Utóbbiakat hangszalagpolip és -csomó, papilloma, Reinke-féle gégevizenyő (általában dohányosoknál alakul ki), illetve korlátozott kiterjedésű rosszindulatú daganatok esetében alkalmazzuk.
A fenti eljárások mellett rutinszerűen végzünk mandula-, orrsövény-, és orrkagyló-műtéteket, valamint hagyományos orrmellék- és arcüreg-beavatkozásokat. A fej-nyak, garat és mandulakörüli terület gyulladása vagy tályogja esetén elvégezzük a szükséges műtéteket, és a szövődmények ellátásra is felszerelt az osztály. Az arc- és fej-nyaktájék bőrdaganatainak és bőrelváltozásainak kimetszését és helyreállítását szintén nagy számban végezzük.
Az osztály repertoárjához tartoznak a nyálmirigyműtétek is. Ide tartoznak az állkapocs és a nyelv alatti nyálmirigy, a kisnyálmirigyek, valamint a bonyolultabb fültőmirigy-beavatkozások. A fültőmirigyben ágazik el az arc működéséért felelős arcideg, ezért ilyenkor az idegágak aprólékos kipreparálásával végezzük a műtéteket.
Az osztály konzervatív-gyógyszeres kezeléseket is folytat akut halláscsökkenés, keringészavar, arcidegbénulás, középfülgyulladás esetén, valamint egyéb gyulladásos és allergiás folyamatokban.
A kórházban nagy forgalmú traumatológiai ellátás működik, az arc-, arckoponya-, és állcsontsérült betegek speciális traumatológiai ellátása nagyrészt szájsebészeti részlegünkre hárul. Nagy rutinnal végezzük a sérült csontok minilemezes helyreállító műtéteit. Az arccsonttörések egy speciális formájában a szemgödör alsó csontos fala betörik az arcüreg felé, és a törtvégek közé becsípődhet az alsó egyenes szemizom, amely kettőslátással jár együtt. E „blow-out”-típusú arccsonttörés műtéti ellátásában a két részleg nagy gyakorlattal dolgozik együtt, bevezettük az endoszkópos műtéti megoldást is. A szemgödör betegségeinek műtéti gyógyítása szintén speciális profilunk (bevérzések, jó- és rosszindulatú daganatok, tályogok stb.).

A szájsebészeti részleg profiljainak és sajátosságainak bemutatása
Egyedüli fekvőosztályként Buda szájsebészetének területvezetője, ellátási területéhez tartoznak a Buda környéki kistelepülések is. Jelen formájában a Fül-Orr-Gégészeti Osztály részlegeként működik 8 fekvőbeteg ággyal, valamint osztályos járóbeteg szakambulanciával. Akut felvételes napokon ellátási területe egész Budapestre kiterjed, illetve Észak-Magyarország egyes régióiból is hozzánk kerülnek a páciensek.
A Szájsebészeti Részleg beteganyagát lényegében 6 fő csoportra oszthatjuk.
1. Dento-alveoláris sebészet
Részlegünk profiljába tartozik a komplikáltabb fogsebészeti esetek ellátása, valamint a komolyabb általános szervi megbetegedéssel (pl. véralvadási zavarok, mentális betegségek) rendelkező, rizikóbetegek sebészi kezelése is. Ilyenek lehetnek pl. bölcsességfog-eltávolítás, dentális sanatio, ortodontiai-sebészi (fogszabályozási) esetek műtéti megoldása.
2. Maxillo-facialis traumatológia
A részleg munkájának legfontosabb feladata az arc- és állcsontok területén létrejött csont- és lágy rész-sérülések ellátása. Részlegünk orvosai az osztályos munka mellet gyakran dolgoznak team-munkában a társosztályokon politraumatizált betegek ellátásában (Traumatológia, Orthopéd-Traumatológia, Gyermeksebészet, Idegsebészet).
3. Gyulladásos megbetegedések
Az elhanyagolt fogazat és a szükséges fogászati kezelések elmulasztása miatt gyakran találkozunk dentális kiindulású, akár az életet is veszélyeztető gyulladásos megbetegedésekkel. Ezen kórképek ellátása során nemcsak a gyógyszeres terápia, de gyakran a sebészi beavatkozás is indikált lehet.
4. Nyálmirigybetegségek
A nyálmirigyek leggyakoribb megbetegedései két fő csoportba sorolhatók: gyulladásos ill. daganatos. Az általunk ellátott betegek döntő többsége gyulladásos panaszokkal jelentkezik. Ezen panaszok legfőbb kiváltó oka a nyálmirigyek kivezető csöveiben kialakult nyálkő ill. pangó, besűrűsödött nyál. Az ilyen jellegű betegségek hátterében általában a nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel áll.
5. Daganatok
Az elmúlt 30 évben a szájüregi daganatos megbetegedések és halálozások száma ötszörösére növekedett Magyarországon! Ezzel hazánk világelső a nemzetközi statisztikákban. Részlegünkön nemcsak a prevencióval foglalkozunk (stomato-onkológiai szűrés), hanem a daganatok sebészi kezelésével is. Mivel részlegünk mátrixosztályként működik közösen a fül-orr-gégészettel, számos határterülethez tartozó daganatos megbetegedés sebészi kezelését is el tudjuk végezni. Az onkológiai gondozás és utókezelés terén jó kapcsolatokkal rendelkezünk, mind az Országos Onkológiai Intézettel, mind pedig az Uzsoki Kórház Onkológiai Ambulanciájával.
6. Állkapocs-ízületi megbetegedések

A gyermekkorban elmulasztott fogszabályzási kezelések, valamint a nem kezelt harapási rendellenességek folyományaként hosszú évek alatt alakulnak ki az állkapocs-ízületi rendellenességek. Ezen rendellenességek megoldása részint konzervatív jellegű (izomtornák, fogművek átalakítása, harapásemelés), előrehaladottabb esetekben azonban sebészi terápia is szükséges lehet a beszűkült funkció (szájnyitási korlátozottság, fájdalom, nehezített rágás) megszűntetésére.

Prof. Dr. Hirschberg Andor címzetes egyetemi tanár / osztályvezető 17. 4224
Dr. Klenk Gusztáv szájsebészet részlegvezető főorvos 17. 5030
Fül-orr-gégészet
Orvos neve: Munkakör Épület Mellék*
I. Teljes munkaidőben dolgozó orvosok
Dr. Balogh László otoneurológia vezető főorvos 17. 4214
Dr. Gyimesi Andrea Fül-orr-gégészeti szakrendelés vezető főorvos 17. 4215
Dr. Kiss Sándor főorvos 17. 5030
Dr. Liktor Balázs Ph.D helyettes osztályvezető-főorvos 17. 4214
Dr. Szalai György Ph.D főorvos 17. 5030
Dr. Halász Tímea szakorvos 17. 4215
Dr. Liktor Bálint szakorvos 17.
Dr. Tóth Ferenc szakorvos 17. 4214
Dr. Orosz Tünde rezidens 17. 4215
Dr. Szebeni Zalán rezidens 17. 4214
II. Részmunkaidőben dolgozó orvosok
Dr. Almay Krisztina audiológia vezető főorvos 17. 4215
Dr. Doleviczényi Zoltán Ph.D főorvos (plasztikai sebész) 17. 4214
III. Tartósan távol lévő orvosok
Dr. Károly Boróka szakorvos 17. 4215
Dr. Kerepesi Klára szakorvos 17. 4215
Dr. Péter Júlia szakorvos 17. 4215
Dr. Kementzey Zsófia rezidens 17. 4214
IV. Kútvölgyi szakrendelőben dolgozó orvosok
Dr. Nagy Enikő szakorvos
Szájsebészet
Orvos neve: Munkakör Épület Mellék*
I. Teljes munkaidőben dolgozó orvosok
Dr. Kenderfi Gábor dentoalveolaris sebész szakfőorvos 17. 4594
Dr. Lestyán János dentoalveolaris sebész szakfőorvos 17. 4214
Dr. Nagy Eszter dentoalveolaris sebész szakorvos 17. 4215
Dr. Soós Gergely dentoalveolaris sebész szakorvos 17.
Dr. Schmidt Antónia dentoalveolaris sebész szakorvos 17.
Dr. Heiner Marica Mónika fogszakorvos 17.
Dr. Patonai Zoltán fogszakorvos 17.
Dr. Hirschberg Bettina rezidens 17.
Dr. Hollósy Márk rezidens 17.
Dr. Karabélyos Csongor rezidens 17.
Dr. Leél-Őssy Attila rezidens 17.
Dr. Pintér Zsolt rezidens 17.
Dr. Sági Zoltán dentoalveolaris sebész szakorvos 17.
II. Részmunkaidőben dolgozó orvosok
Dr. Danis György arc-, állcsont és szájsebész szakorvos 17. 4214
Dr. Kálmán Gyöngyi dentoalveolaris sebész szakorvos 17. 4215
Dr. Kertész Andrea dentoalveolaris sebész szakfőorvos 17. 4065
Dr. Katona József szájsebész szakfőorvos 17.
Dr. Szabó Előd dentoalveolaris sebész szakorvos 17.
III. Önkéntes segítő orvosok
Dr. Novotny Mónika fogorvos
*A Szent János Kórház központi száma: 458-4500. A negyvenöttel, illetve a negyvenhattal kezdődő mellékek 458- előtaggal budapesti telefonszámként közvetlenül hívhatóak. Pl. 458-4517.

Fekvőbeteg-ellátás céljából beutalás alapján veszünk fel betegeket. Tervezhető műtét és kezelés esetén, előjegyzés, illetve a várólista-szabályzat alapján történik a felvétel. Előjegyzésbe vétel kezdeményezhető a szakrendelőkben és osztályunk szakambulanciáján.
Műtét előtt szóbeli tájékoztatásban részesítjük leendő betegeinket, ezen kívül részletes írásbeli tájékoztatót nyújtunk át a tervezett műtétről és kezelésről, amely egyben beleegyező nyilatkozatként is felhasználásra kerül.
A műtét, illetve kórházi kezelés előtt – járó betegként – a szükséges kivizsgálást el kell végeztetni. Az intézetünkben előjegyzett betegek írásban kapnak tájékoztatást a várólista-szabályzatról, a kórházi felvétel előtt szükséges vizsgálatok listájáról, amelyeket a háziorvos vagy a szakrendelő szakorvosa végeztet majd el.
A betegfelvétel az irodában (szakambulancia mellett a földszinten) történik reggel 07 órakor történik.
A 17. épület I. emeletén találhatók a kórtermek és a kezelő helységek. Öt hatágyas és három darab kétágyas kórtermünk van. A gyermekek és kísérőik külön kórteremben kerülnek elhelyezésre. A kórtermek világosak és tágasak, az ablakoknál mindegyik közös asztallal ellátott balkonszerű beszögeléssel rendelkezik. A kórtermekben minden beteg számára szekrény biztosított. Az osztály külön mellékhelységekkel és mosdókkal jól ellátott, valamint étkező, társalgó és TV-helyiséggel rendelkezik. Gyermekeket három éves kor felett veszünk fel osztályunkra. Az ennél fiatalabb gyermekek kezelése minden esetben a gyermek-fül-orr-gégészeti részlegen történik. Mindkét esetben lehetőség van a szülő felvételre is. Ilyen esetben orvossal történő előzetes egyeztetés szükséges.
Kérjük betegeink hozzátartozóit, hogy az osztályunkon kezelt pácienseket 15-18h között látogassák, betegenként lehetőség szerint egyszerre egy személy tartózkodjon bent és kérjük az intézeti házirend, valamint az aktuális rendelkezések betartását. Kérjük, hogy telefonon csak a beteg által felvételkor megadott személy érdeklődjön a páciens állapota felől naponta 13-15 között.
A Fül-orr-gégészeti és Szájsebészeti osztály dolgozói szeretettel köszöntik az osztályra kerülő betegeket. Az osztályos házirend célja, hogy a betegeink megismerhessék az osztály működési rendjét, törvényben biztosított jogaikat és kötelességeiket, a rájuk vonatkozó napirendet, amely a gyógyulásukat, a tisztaság és a rend megőrzését, a betegek és az egészségügyi dolgozók kölcsönös megbecsülését hivatott szolgálni.


Sürgősségi betegellátás
A fekvőbeteg-osztály akut betegfelvételi szempontból nem folyamatos munkarendben dolgozik. A fül-orr-gégészeti osztály és a szájsebészeti részleg részt vesz Budapest és Pest megye sürgősségi és akut ügyeleti betegellátásában. Ez azt jelenti, hogy a http://mentok.hu honlapon a sürgősségi beutalási rend fülön letölthető aktuális pdf. file-ban leírtaknak megfelelően, valamint a kórházi rendeletek alapján történik az akut betegek vizsgálata és felvétele. A sürgősségi ügyeleti ellátás – az érvényes jogszabályok alapján – a sürgős és életveszélyes állapotokra vonatkozik. Este 8 után osztályunk főkapuja zárva van, az ajtó melletti kaputelefonon kell a beteg érkezését jelezni. Portaszolgálattal nem rendelkezünk, ezért betegeink szíves megértését és türelmét kérjük, ameddig a kaput ki tudjuk nyitni.

Götze Árpád Alapítvány, a fej-nyaki és szájüregi daganatos betegek, hallássérültek és allergiások gyógyításáért:

Adószáma: 18237137-1-43

Bankszámlaszám: 11712004-20228356

Az Alapítvány segíti a kórházat, illetőleg a kórház orvosait abban, hogy a kor követelményeihez igazodó körülmények között a fej-nyaki- és szájüregi daganatos, hallássérült és allergiás betegek gyógyulási esélyei növekedjenek, az orvostudomány területeit érintő legújabb eredmények, a korszerű diagnosztizálási módszerek, gyógyítási eljárások illetve gyógymódok honosodjanak meg és minél szélesebb körben legyenek ismertek, és hogy a korszerű és az eredményes gyógyításhoz szükséges orvosi berendezések és műszerek megvásárolhatók legyenek.

Céljai között szerepel a bel-, és külföldi szaklapok, szakfolyóiratok illetve szakkönyvek beszerzése, pályázatokon való részvétel. Az alapítvány céljai elérése érdekében háziorvosi és szakorvosi továbbképző tanfolyamokat tart és szervez, hogy az osztály munkáját minél szélesebb körben megismertesse. Kérjük mindazokat a betegeinket, magánszemélyeket, cégeket és vállalkozásokat, akik munkánkkal elégedettek és céljainkkal egyetértenek, hogy támogassák alapítványunkat.

Az alapítvány igazolást küld a befizetésekről. A támogatás további lehetősége, hogy adójuk egyik 1%-át alapítványunk javára rendelkezik.

Budapest 01.ker., Budapest 02.ker., Budapest 12.ker., Budajenő, Budakeszi, Gyermely, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Remeteszőlős, Szomor, Telki, Tök, Zsámbék

A Fülészeti és a Gégészeti osztály a múlt század elején külön osztályként működött. A Fülészeti osztály a Szent János Kórházban 1913-ban kezdte meg működését dr. Török Béla vezetésével. Itt készült el a későbbi Nobel-díjas Békésy György közreműködésével az első magyar audiométer. Itt dolgozott fiatal orvosként Bárczi Gusztáv is, aki a nagyothallók szájról olvasás-tanításával indította el világhírű karrierjét. Mindkét osztály a mai III. Belgyógyászati Osztály épületében helyezkedett el. A Fülészeti osztály vezetője dr. Török Béla 1925-ben bekövetkező halála után dr. Rejtő Sándor egyetemi tanár lett, aki 1945-ig, haláláig vezette az osztályt. 1930-ban ő szervezte meg az iskolás gyermekek hallásszűrését. Az osztály vezetését dr. Kerekes György főorvos vette át, aki 1948-ban kivándorolt. Távozása után dr. Liebermann Tódor egyetemi magántanárt nevezték ki az osztály vezető főorvosává, aki 1950-ig, a fülészeti és gégészeti osztály összevonásáig látta el ezt a feladatot.
A Gégészeti osztály első (1916) vezető főorvosa dr. Polyák Lajos volt 1925-ben bekövetkezett haláláig. A gégészeti osztály ebben az időben főleg a gégetuberkulózis kezelésével tett szert nemzetközi elismertségre. 1925-41 között dr. Safranek János egyetemi magántanár vezette az osztályt, majd dr. Bajkay Tibor egyetemi magántanár, akinek nevéhez fűződik a két osztály 1950-ben történő egyesítése is. A háború befejezése után mind a fülészeti, mind a gégészeti osztályokat kiköltöztették a jelenlegi III. Belgyógyászat épületéből, s végső soron csak 1962-ben kapta meg jelenleg is használt épületének egyikét, addig ideiglenes elhelyezése volt a jelenlegi Gyermeksebészet épületében, meglehetősen elhanyagolt körülmények között. Az 1962-ben átadott új épület akkor az ország legkorszerűbb fül-or-gégészeti intézményei közé tartozott.
1959-ben dr. Jantsek Gyula vette át az osztályt, aki intenzív fejlesztésekbe kezdett.1960-ban kezdte meg működését az első hazai audiológiai állomás, a Budai Hallásgondozó.
1973-ban dr. Götze Árpád kapott osztályvezetői főorvosi kinevezést, s húsz éven át vezette az osztályt magas szakmai színvonalon. Útmutatása nyomán kezdődött meg hazánkban az újszülöttkori hallásszűrés alapján végzett korai hallókészülék-ellátás, amely siketen született gyermekeket tehet hallóvá. 1986-ban adták át a korszerű, nyolcvanágyas új épületszárnyat, modern szobákkal, vizsgálófülkével, járóbeteg-ellátó részleggel. A régi épületben az audiológiai állomás, az otoneurológiai és a foniátriai rendelő kapott helyet. 1994-ben – kórházon belüli átszervezések következtében – a fül-orr- gégészeti és a szájsebészeti osztályt, a gégészet épületében, összevonták. Dr. Götze Árpád nyugdíjba vonulása után 1994-ben dr. Szabó Iván kapta meg az osztály vezetését. Dr. Szabó Ivánt osztályvezetőként dr. Hirschberg Andor Ph.D, egyetemi docens követte 2005-ben, aki 2009-ben habilitált doktor lett a Semmelweis Egyetemen, majd 2015-ben c. egyetemi tanári címet kapott.
A Szent János Kórház szájsebészetét 1937-ben létesítették 30 ággyal. Főorvosa 1946-ig dr. Maák Géza egyetemi magántanár volt. 1946-60. között dr. Móczár László egyetemi magántanár vezette az osztályt. 1960-83. között dr. Gyenes Vilmos volt az osztályvezető, aki Észak-Buda területvezetője és a fővárosi szakfelügyelő sztomatológus főorvosa volt. 1983-ban dr. Inovay János vette át az osztály vezetését. 1994-től dr. Katona József főorvos vezeti a szájsebészeti részleget.

Dr. Tóth-Sajtos Erika PhD 2007-ben szerzett orvosi diplomát a Debreceni Egyetemen és itt szerezte meg a tudományos doktori fokozatot kísérletes sebészetből 2014-ben. 2008-ban kezdett el dolgozni az Országos Mentőszolgálatnál kivonuló mentőorvosként. Az itt megtapasztalt prehospitális ellátás olyan nagy hatással volt rá, hogy 2010-ban a Honvédkórház Sürgősségi Centrumába jelentkezett alorvosnak és itt lépett be a szakképzésbe is, mely eredményeként 2016-ban oxiológia és sürgősségi orvostan szakvizsgát tett. Tíz éve a légimentők kötelékében is folytat kivonuló munkát, de gyakorlatilag az akut betegellátás minden szintjén szerzett már munkatapasztalatot. Klinikai és elméleti tudását minél több, akár nemzetközi vagy NATO szervezésű tanfolyamon való részvétellel és nem hétköznapi ellátást nyújtó szervezet (Vízimentők, Johanniter…) megismerésével, illetve az ott folytatott munkával gyarapította.

Az elmúlt két évben az Országos Mentőszolgálatnál látott el regionális igazgatóhelyettesi feladatokat és annak érdekében, hogy a vezetési technikát javítani tudja, egészségügyi szakmenedzser végzettséget is szerzett.

Dr. Steiner Tamás az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban érettségizett, majd a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karon szerzett általános orvos diplomát. A Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Karon Egészségügyi közgazdasági és menedzser egyetemi oklevelet szerzett kitűnő eredménnyel. Tanulmányait folytatva az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében jogi szakoklevelet szerzett. Elvégezte a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Bsc. közgazdász, gazdálkodási szakát. Az ELTE Társadalomtudományi Kar egészség- és szociálpolitikai PhD programján végzett tanulmányokat. Ezt követően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság-
és Társadalomtudományi Kar okleveles közgazdász Master of Business
Administration (MBA) mesterszak pénzügyi specializációs szakirányán
bővítette ismereteit. Orvosként végezve a munkáját, megszerezte a belgyógyász és az endokrinológus szakorvos, valamint a diabetológus orvos címet.

Orvosegyetemi tanulmányai alatt kezdte meg munkáját a Semmelweis Egyetemen és az Országos Mentőszolgálatnál. Orvosi diplomáját megszerezve kezdetektől fogva a Szent János Kórház II. Belgyógyászat-Diabetológiai Osztályán dolgozik, részt vesz a fekvő- és a járóbeteg szakellátásban, a konzíliumi tevékenységben. Ideje nagyobb részében diabetológiai, endokrinológiai-pajzsmirigy szakrendelésen látja el a betegeket. Gyakorlatot és tapasztalatot szerzett más rendelőintézetekben folyó munkákról is, mivel a XI. kerület, a XXII. kerület és a Budakeszi járóbeteg szakellátásában is praktizál(t) szakorvosként. 2006 óta a magán betegellátásban is folyamatosan részt vállal, e speciális terület szemléletmódját és a vállalkozói attitűdöt gazdasági társaság ügyvezetőjeként is elsajátította. 2018. január óta orvosigazgató-helyettesi feladatok ellátására megbízással rendelkezik a Szent János Kórházban. Részt vesz a panaszügyek, kártérítési ügyek kivizsgálásában, koordinációs feladatokat lát el, minőségirányítási és jogi ügyek megoldásában segíti az intézmény munkáját.

Angol és orosz nyelvből középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Rendszeresen részt vesz orvosszakmai kongresszusokon és publikál. Tevékenységének fő mozgatórugója a rendelkezésre álló erőforrások költség-hatékony felhasználásával a betegelégedettség és a minőségi munka növelése. Az egészségügyi ellátás során nagy hangsúlyt fektet a szakszerű jogi és gazdasági kívánalmak betartására, ezáltal ötvözi az orvosi – jogi – közgazdasági szempontrendszert a betegellátás színvonalának fejlesztése érdekében.  

Dr. Hirschberg Andor 1956. február 28-án született Budapesten. 1980-ban summa cum laude minősítéssel végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán.

Fül-orr-gégegyógyászat mellett audiológiából, valamint allergológia és klinikai immunológiából szerzett szakvizsgát. 1994-ben az orvostudomány kandidátusa, 1998-ban Ph.D fokozatot szerzett, 2009-ben habilitált, 2015-től a Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi tanára. 1983-2005 között a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikáján – intézetvezető-helyettes docensként – dolgozott.

Szakmai képzése során számos külföldi intézetben járt rövidebb tanulmányutakon és kurzusokon, több hetet töltött a greifswaldi, salzburgi és ulmi klinikákon, a Torontói Egyetem nazális légzésfunkciós laboratóriumában fél évig kutatómunkát végzett.  Számos külföldi és magyar szakmai társaság tagja.A Magyar Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesülete (MFOE) vezetőségi és elnökségi tagja, a Rhinológiai Szekció volt elnöke, a Fül-Orr-Gégegyógyászat szaklap főszerkesztője, a HTSZ és az Orvostovábbképző Szemle szerkesztőbizottságának tagja. 2001 óta folyamatos tagja a Szakmai Kollégiumnak, jelenleg a Fül-Orr-Gégészet Tagozat titkára.

A Semmelweis Egyetem doktori iskolájában altémát vezet, mind a négy hazai egyetemen rendszeresen részt vesz a graduális és posztgraduális oktatásban, valamint az általuk akkreditált továbbképző tanfolyamokon. Összes tudományos közleménye kétszáz feletti, két tankönyvben, négy tudományos könyvben írt fejezeteket, egy-egy önálló tudományos, illetve szerkesztett könyvet jegyez, több szakmai ajánlás szerzője. Az elmúlt években számos hazai és nemzetközi kongresszus szervező bizottságának volt a főtitkára. A Semmelweis Egyetem Kiváló Oktatója, munkássága során Cseresnyés Sándor Emlékérem és Oklevél, Ónodi Adolf Emlékérem, valamint Semmelweis-gyűrű kitüntetésekben részesült. Fő kutatási területe az elméleti és gyakorlati rhinológia, számos klinikai vizsgálatot vezetett, több intézettel együttműködve végzi kutatómunkáját. 

Patakiné Góbor Hajnalka közgazdász, regisztrált mérlegképes könyvelő.

Az egészségügyi ágazat gazdasági területén 1990. óta dolgozik.

Szakmai pályafutását a Szent István Kórház pénzügyi osztályán kezdte, majd 5 év elteltével került a Szent László Kórház pénzügyi csoportvezető pozíciójába majd újabb mérföldkőként osztályvezető helyettesként tett szert nagy tapasztalatra elsősorban pénzügyi és számviteli területen.

2007-től egészen 2021. novemberéig a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben (GOKVI) pénzgazdálkodási osztályvezetőként, illetve a gazdasági igazgató helyetteseként segítette a gazdasági terület munkáját.

Sokoldalú szakmai feladatai mellett az egészségügyi ellátók egységes intézményi kontrolling módszertani előírásainak megvalósítását támogató könyvviteli rendszert alakított ki a GOKVI-ban.

A pénzgazdálkodási osztályvezetői feladatok ellátása mellett több uniós és hazai projektet koordinált és irányított mint pénzügyi vezető. Támogatás lebonyolításban a nagy volumenű „Három generációval az egészségért”  program keretében a praxisközösségeknek nyújtott 2020. évi  EMMI támogatás lebonyolítói feladatainak pénzügyi irányításával szerzett tapasztalatot.

Szabadidejében harcművészettel foglalkozik, a YamatoDamashii Sportegyesület oszlopos tagja.

Antalné Csalári Erika 1988-ban szerzett ápolói oklevelet.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karánszakoktatóként végzett, majd 2003-ban egészségügyi szakmenedzserként diplomázott.

Róbert Károly KörútiKórház II. sz. Szülészeti Osztályán kezdte meg egészségügyi pályafutását. 1990-tőlszülésznőként helyezkedett el a Jászberényi Kórházban.

Szent János Kórházban 1994. szeptembertől kezdett dolgozni. 2003-ig a Központi Aneszteziológiai szolgálatában, mint aneszteziológiai szakasszisztens.

2003-2005 között megbízást kapott a Szent János Kórház Rendelőintézetének vezető asszisztensi feladatainak ellátására, a szakrendelőkben, gondozókban dolgozó asszisztensek munkájának szakmai irányításárára.

2005-től az ápolási igazgatóság munkatársa.

Tanulmányokat folytatott a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán pályázatírás és projektmenedzsment képzésén, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ humánerőforrás menedzsment tanfolyamán és belső auditor képzéseken.

Dr. Madarasi Anna 1978-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 1982-ben gyermekgyógyászatból, 1986-ban gyermektüdőgyógyászatból, 2004-ben klinikai immunológia-és allergológiából tett szakvizsgát. PhD fokozatot 2000-ben szerezte meg.

Első munkahelye a Komárom megyei Kórház Gyermekosztálya volt, majd Budapest gyermekkórházaiban dolgozott: Apáthy István Gyermekkórház, Heim Pál Gyermekkórház, Budai Gyermekkórház. Közben 3 évet Észak Jemenben, Sanaa-ban az Al-Thawra Kórház Gyermekosztályán konzultánsként dolgozott. A Budai Gyermekkórház Szent János Kórházzal történő összevonása óta a kórház gyermekellátásáért felelős orvosigazgató helyettese, 2010-től a Gyermekosztály vezetője.

1995-1998 között a Haynal Imre Egészségügyi Főiskola adjunktusa, 1998-2010 között a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskola óraadó tanára volt.

2017-ben a gyermekgyógyászati szakmai vezetőség javaslatára Batthyány-Strattmann László díjat kapott, 2020-ban elnyerte a kórház Semmelweis Gyűrű kitüntetését.

2009 óta az Aprónép Alapítvány a Gyermekek Megsegítésére kuratóriumi elnöke. Az alapítvány 2017-ben a Nekem Szól! Egészségértési Díj díjazottja volt roma közösségben végzett egészségnevelő munkájáért.

 

Dr. med. et jur. Czinkotay Frigyes 1974-ben született, nős, két gyermek édesapja.

Kaposváron született és érettségizett, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán diplomázott 1998-ban, azóta az egészségügyi szférában dolgozik. Tudományos kutatómunkát az Igazságügyi Orvostani Intézetben folytatott az egészségügyi finanszírozás tanulmányozásával, szakdolgozata is ebben a témában született. Szakmai pályafutását az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálatnál kezdte, ahol különböző szakterületeken és pozíciókban dolgozva a gyakorlatban is megismerte a magyar egészségügyi igazgatás és közigazgatás rendszerét. Munkaköri feladatai mellett másoddiplomás képzés keretén belül 2006 júniusában végzett a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán jogász szakon, valamint ugyanebben az évben megelőző orvostan és népegészségtan szakképesítést isszerzett.

Karrierjének következő állomásaként egy hazai tanácsadó cégnél helyezkedett el, ahol 2007 májusától 2017 márciusáig ügyvezető igazgatóként dolgozott. Összességében 100 milliárd forintot meghaladó uniós és nemzeti forrás felhasználásában közreműködött a magyar egészségügy különböző színterein, melyből meghaladta a 10 milliárd forintot az az összeg, ahol közvetlen megvalósítóként vett részt a napi operatív munkában.

2017 év márciusától orvosigazgató volt Veszprémben, ebben az időszakban a főigazgató általános helyetteseként, mint a menedzsment tagja részt vett a kórház működését lehetővé tévő, jövőjét alapvetően meghatározó fejlesztési programokban, továbbá a közvetlen irányításban is.

Dégi Tamás 1976-ban született Makón. Okleveles építészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte, majd ezt követően a Szegedi Tudományegyetemen mérnök közgazdászként diplomázott.

2018-ban a BME Mérnöktovábbképző Intézetnél Létesítménygazdálkodási menedzser diplomát szerzett elsőként az egészségügy területéről. 

2021-től az Új Szent János Kórház műszaki igazgatója.

Egyetemi évei alatt és után több építész irodának is dolgozott, ahol lakóparkok, szállodák és bevásárlóközpontok tervezésében vett részt. Az akkoriban Magyarországon még alig ismert 3D-s látványterveket készített több neves építészirodának is.

2003-tól az Új Szent János Kórház műszaki osztályán közel egy évtizeden át főmérnökként dolgozott. Idő közben magas– és mélyépítési műszaki ellenőri vizsgát tett. 2007-ben az akkor még a Szent János Kórházhoz tartozó Sziklakórház objektum megmentését tűzte ki célul, mely azóta már múzeumként funkcionál. A Sziklakórházért folytatott kórháztörténeti kutatómunkáját, az épületmegmentésért, illetve a múzeum kialakításában és működtetésében végzett több évtizedes tevékenységét „Szikla Díjjal” ismerték el.

2013-tól 2021-ig a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet műszaki osztályát vezette. Az intézet új szakrendelőjének tervezésében és felépítésében nélkülözhetetlen szerepet vállat, de a KEHOP és EBP-s fejlesztések is az ő munkáját dicsérik. A kórházfejlesztési programban végzett munkája elismeréseként 2018-ban főigazgatói dicséretben részesült.

Nős, két gyermek édesapja. 

Dr. Molnár-Gallatz Zsolt okleveles egészségügyi menedzser, jogász és igazgatásszervező végzettségekkel rendelkezik. Közigazgatási szakvizsgát 2008-ban tett. 

Szakmai pályafutása kezdetén egy országos civil mozgalom programiroda vezetőjeként vidékfejlesztési projektek tervezésével és végrehajtásával foglalkozott. 2005-től a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (és jogelődjei) keretei között feladata a 2004-2006 és 2007-13 közötti uniós költségvetési ciklusok Strukturális Alapjainak magyarországi felhasználásához kapcsolódó, a társadalmi megújulást szolgáló ún. Operatív Programok (HEFOP, TÁMOP és TIOP) végrehajtása volt. Ezen időszak alatt az egészségügyi rendszert érintő átfogó fejlesztési programok tervezését és végrehajtását irányította. 2014-től 2021. januárjáig a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet stratégiai igazgatója volt. Ezen pozíciója keretében felelt a finanszírozás és kontrolling, az informatika, a betegirányítás és az egészségfejlesztési iroda munkájáért, valamint az Egészséges Budapest Program és egyéb támogatások keretében megvalósuló fejlesztésekért. 

2005-től kezdődően több nemzetközi (Bordeaux, Brüsszel, Amszterdam) és hazai tanfolyamon, illetve workshopon mélyítette el fejlesztéspolitikai és egészségügyi menedzsment ismereteit, bővítette tudását. Online képzés keretében megismerkedett a nemzetközi szervezetek menedzsmentjével is. Magas szintű és szerteágazó ismeretekkel rendelkezik az uniós fejlesztés- és támogatáspolitika, a magyar egészségügyi rendszerek és -menedzsment terén. Angolul tárgyalási szinten beszél. Tagja az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének, a Magyar Egészségügyi Menedzser Klubnak és az Építéstudományi Egyesület Egészségügyi Szakosztályának. Társszerzőként egy könyvfejezetet és több szakcikket is jegyez. Sebészként dolgozó feleségével két lánygyermeket nevelnek. 2021. februárjától, mint stratégiai főigazgató helyettes, kiemelt feladata a különféle fejlesztési és felújítási programok végrehajtásának irányítása.

Dr. Török Árpád Kolozsváron született, egyetemi tanulmányait 1989-től a Bécsi Egyetem Jogi Karán, 1994-től a Budapesti Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte. 

A jogi szakvizsgát meghaladóan 2005-ben változtatásmenedzsment, 2007-ben Európa-jogi szakjogász, 2019-ben adatvédelmi tisztviselő képesítést szerzett, illetve stratégiai menedzsment témakörében folytatott tanulmányokat. 

Szakmai pályafutását már egyetemi évei alatt megkezdte egy multinacionális gazdasági társaság jogi asszisztenseként, később pedig a Fővárosi Főügyészség gazdasági ügyekkel megbízott büntetőbírósági gyakornokaként. Az egészségügyi ágazat keretében tevékenységét 1999-től kezdte meg a főváros egyik vezető szerepet betöltő kórházában, ahol előbb vezető jogtanácsos, 2005-től az Igazgatási és Jogi Osztály vezetője, 2007-től pedig Igazgatásért felelős főigazgató-helyettesi feladatokat látta el. Szakmai munkája elismeréseként, több kitüntetésben részesült. Ügyvédként több fővárosi, illetve országos hatáskörű egészségügyi intézmény, illetve egyetemi klinika jogi képviseletében működött közre, a menedzsment közvetlen jogi szakmai támogatásával. 

Szakértőként aktív szerepet vállalt az uniós munkaidő-direktíva magyarországi átültetésének gyakorlati végrehajtásában miniszteri megbízott munkatársként, majd 2010-2012, illetve 2015-2017 között részt vett az egészségügy struktúraátalakítási folyamatok, valamint a fenntartói jogokat gyakorló szerv jogi-szakmai tevékenységében. Uniós pályázatok keretében az egészségügyi ágazat középirányító szerve részére látott el egészségügyi, valamint adatvédelem területen jogi-szakértői feladatokat. Munkája mellett aktívan vesz részt a jogi egyetem hallgatóinak gyakornoki képzésében, valamint ügyvédjelöltek szakvizsgára történő gyakorlati felkészítésében.

Dr. Szócska Gábor MSc 1990-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, ezt követően a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozott klinikai orvosként majd 1995-től belgyógyászként 1998-ig. 1999-ben egészségügyi szakmenedzser diplomát szerzett és integrált egészségügyi tantervi képzések magyarországi adaptációján dolgozott az Aktív Képzési Stúdió vezetőjeként. 1999-2001 között a Mintakórház Magyarországon TEMPUS TIB projekt koordinátora és kontraktora – mely projekt angol, holland és svéd egyetemi kórházak működési folyamatainak elemzését és hazai hasznosítását célozta.  2006 januárjától a Kútvölgyi Klinikai Tömb szakrendelőjének igazgatója. 2010-14 között hazai és európai egészségturisztikai kutatásokban vesz részt. 2014-től dolgozik a Hegyvidék Szakrendelő program fejlesztésén, mely a Szent János Kórház és a Kútvölgyi Szakrendelő integrált működésével célozza modernizálni a területi járóbeteg-ellátási szolgáltatásokat. 2015 óta vesz részt távorvoslással (telemedicina) kapcsolatos kutatás-fejlesztésben és annak hazai gyakorlati bevezetésében. 

Oktat ill. mentorként szerepel a Semmelweis Egyetem posztgraduális egészségügyi szakmenedzser képzési programjában, az Egészségügyi Közszolgálati Kar graduális programjában, valamint a szakorvosi OFTEX továbbképzési programban. Magyar és angol nyelvű publikációi a szervezeti menedzsment, egészségturizmus, távorvoslás témakörökben jelentek meg.

Molnár Beatrix Dombóváron született, diplomás ápolóként a Pécsi Tudomány Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán 2001-ben, majd a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán, egyészségügyi szakmenedzser szakon végzett 2005-ben. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem (ELTE-BDPK) egészségfejlesztő tanári szakon végezte 2019-ben.

Pályafutását ápolóként, a Somogy Megyei Tüdő-és Szívkórházban kezdte Mosdóson, majd felnőtt szakápolóként rövid ideig Szekszárdon, a kardiológiai belgyógyászaton dolgozott. 1994-ben a Csepeli Weiss Manfréd Kórház központi műtőjében helyezkedett el műtősnőként, ahol később 6 éven keresztül látta el a főműtősnői feladatokat. 

Főiskolai tanulmányait követően az Óbuda-Békásmegyer Egészségügyi Szolgáltató minőségirányítási vezetőjeként tapasztalatokat szerzett a járóbeteg ellátás területén. Részt vett minőségirányítási vezető, valamint vezető auditor képzésen, illetve ezt követően a Szakrendelő minőségirányítási rendszerének kiépítésében.

2007-től 2011-ig a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató ápolási igazgatói feladatait látta el.

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben egy évig minőségirányítási igazgató, ahol pályázati szakreferensi feladatokat is ellátott több európa uniós pályázat megírása során.

2012-től a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben ápolási igazgató 2021 januárig. Munkája során nagy figyelmet fordított az ápolásszakma fejlesztésére az utánpótlás nevelésre, a szakdolgozók oktatására, képzésére. Egészségügyi szakképző intézményekben óraadó tanárként tevékenykedett. A Magyar Szakdolgozói Kamara megbízásában rendszeresen részt vesz vizsgabizottsági tagként, a szakmai vizsgákon.

Prof. Dr. Winkler Gábor orvosi diplomája megszerzése, 1973 óta, a Szent János Kórház orvosa. Belgyógyász és endokrinológus szakorvos, diabetológus, az MTA doktora. Egész­ségügyi menedzser (Közgazd. Egyetem Közgazd. Továbbképző Intézet). Egyetemi tanár (Miskolci Egyetem 2013), habilitált címzetes egyetemi tanár (DEOEC 2009, SE Budapest 2009). Professor emeritus (2019-). Kórházi munkája mellett 1983-86 között az SE I. Belklinikán tudományos ösztöndíjas, a WHO inzulinpumpa vs. intenzív konzervatív inzulinkezelés programjának munkatársa, 2010-2018 között a Miskolci Egyetem tanára volt. 1984 óta a Magyar Diabetes Társaság (MDT) vezetőségi tagja, 2007-2012 között elnöke, 2004-2007, valamint 2012 -2015 között alelnöke. Az MDT hivatalos szakmai folyóirata, a Diabetologia Hungarica alapító főszerkesztője, 29 éve a szerkesztőbizottság vezetője, az Orvosi Hetilap, a LAM és a Metabolizmus c. folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja.

1993-2017 között belgyógyász osztályvezető főorvos. 2006-2018 között fővárosi, majd regionális belgyógyász szakfelügyelő főorvos. 2009-2015 között a Belgyógyász Szakmai Kollégium, majd a Belgyógyász Szakmai Tanács tagja. 1995-2002 között a kórházi Főorvosi Kollégium elnöke, 2003-2017 között a Szakmai Vezető Testület elnöke. 1999-2001 között orvosigazgató-helyettes, 2017-től orvos igazgató.

Bakonyi-Szabó Krisztina 1978. január 11-én született. Okleveles közgazdász, mérlegképes könyvelő, belső ellenőr végzettségekkel rendelkezik, jelenleg könyvvizsgálói tanulmányokat folytat. 

Szakmai pályafutását a Heim Pál Gyermekkórházban kezdte 1998-ban, ezt követően több fővárosi egészségügyi intézményben dolgozott a pénzügy és a számvitel területén. 2007-től a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Szakrendelő pénzügyi osztályvezetőjeként, majd 2013-tól a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház gazdasági igazgatójaként dolgozott. 2011-től egészségügyi intézményeknél, szociális és kulturális területen belső ellenőrzési vezetői feladatokat lát el. Szakértőként részt vett külföldi egészségügyi intézmények strukturális átalakításának pénzügyi hatás elemzésében, költségvetési és társasági formában működő egészségügyi intézmények átvilágításában, hatékonyság vizsgálatában. 2015-2017 között a fenntartói jogokat gyakorló szerv gazdasági igazgatójaként a fenntartó felügyelete alá tartozó intézmények gazdálkodásával kapcsolatos feladatok irányítását látta el. Az egészségügyi ágazatban lefolytatott uniós pályázatok keretében látott el pénzügyi szakértői feladatokat. 2021 februárjától a Szent János Kórház gazdasági igazgatója.

Munkája mellett a Szent István Egyetemen nonprofit gazdaságtant, valamint különböző OKJ-s képzéseken pénzügy, számvitel és adózás tantárgyakat oktatott. 

Dr. Ralovich Zsolt 1969. október 23-án született Budapesten. Orvosi diplomáját (SOTE 260/1994) a SOTE Általános Orvostudományi Karán védte meg 1994-ben, majd hat évvel később aneszteziológiai és intenzív terápiás szakvizsgát tett (EFSzSzTB 551/2000). Tanulmányai során ösztöndíjasként Londonban, a The Medical College of St. Bartholomew.s Hospital neurológia osztályán, valamint Hollandiában, az University of Groningen gyermekgyógyászati osztályán szerzett szakmai tapasztalatot. 1998-tól kezdődően posztgraduális tanulmányokat folytatott a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi Karán, mely idő alatt két egymást követő évben is részt vett a Világbank és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ által szervezett nemzetközi kurzuson. 

2001-ben orvos-közgazdász diplomát szerzett (BKÁE OGY/L-21/2001). 2010-ben a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában Egészségügyi Szakmenedzser képesítést szerzett (SE 23/2010). Szakmai pályafutását 1994-ben aneszteziológus orvosként kezdte az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet intenzív osztályán. 2002-től a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet Kontrolling osztályának vezetője, majd 2008-tól Finanszírozási és Kontrolling igazgatója volt. A Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi Bizottságának elnöke mellett, majd az Egészségügyi és szociális főpolgármester-helyettes szakértőjeként, az orvosszakmai és gazdasági munkacsoportok kialakításában és működésében, valamint egészségpolitikai programok kialakításában vett részt. Az elmúlt évek során jelentős tapasztalatot szerzett pályázatok összeállításában és értékelésében egyaránt.

Ez a weboldal sütiket használ az oldal működésének biztosítása érdekében. A www.janoskorhaz.hu weboldal kizárólag az oldal működéséhez feltétlenül szükséges sütiket (cookie-kat) használ.

A sütikkel kapcsolatos részletes tájékoztatást ITT érheti el