Budai Meddőségi Centrum szakrendelései és szakambulanciái

Tisztelt Pácienseink!

A betegfogadás fél óránként telefonos előjegyzés alapján történik. Bejelentkezés a 458-4580, 458-4579, 458-4640, 0630/159-0875 számokon.
Sperma vizsgálatra a 458-4500/4103-as melléken.
Kérjük, a szakrendelőbe érkezés előtt olvassa el lenti, részletes betegtájékoztatónkat!



Vezető főorvos:
Dr. Zeke József PhD

Laborvezető: Dr. Kanyó Katalin PhD biológus, kémikus

Szakrendelés/szakambulancia helye: 9. épület, földszint

Telefonszám: 06 1 458-4579, 06 1 458 4580

Email cím: bmc@janoskorhaz.hu

Rendelési idő: hétfőtől péntekig 7:30-15:00 óra között.

Páciens fogadás, konzultáció csak előzetes telefon megbeszélés alapján.

Információk az osztályról

(kattintson a megfelelőre)

A Budai Meddőségi (IVF) Centrumban a különböző típusú beavatkozásokat előzetes kivizsgálás után ambulanter végezzük, vagyis a beavatkozás reggelén történik a felvétel és aznap késő délután, vagy este utasításokkal ellátva, betegállományba vételi javaslattal hazabocsátjuk a pácienst. A centrum egy nagy, közel 1800 ágyas kórházba integrálódott külön osztályként működik és tevékenységét az ún. egy napos sebészeti tevékenységnek megfelelően fejti ki. Biztos hátteret jelentenek a páciensek számára kórházunk társosztályai (szülészet, urológia, sebészet, röntgen, belgyógyászat, radiológia, intenzív osztály, központi laboratórium, stb.) amelynek nemcsak a kivizsgálás folyamán, de bármilyen komplikáció elhárításában mögöttünk állnak.

A meddőség kezelését a népjóléti miniszter 49/1997.(XII.17.) NM rendeletének megfelelően végezzük, amely szabályozta a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokat. A rendelet szerint szervezeten kívüli mesterséges megtermékenyítés csak orvosi javallat alapján végezhető. Az egészségbiztosító öt alkalommal finanszírozza a biztosított számára a szervezeten kívüli mesterséges megtermékenyítést, akár kétszeri élveszülés erejéig, többszöri IVF próbálkozást követően. Az inszeminációt (spermium méhbe juttatását) hat alkalommal finanszírozza az NEAK.

Jelenleg az ország egyik nagy állami meddőségi és lombik bébi centruma a központ, amely a legkorszerűbb felszereléssel rendelkezik hazánkban. A centrumban nőgyógyászati, ultrahang vizsgáló, endokrin és sperma valamint korszerű szövettenyésztő és fagyasztó laboratórium működik.

1991-ben dr. Sebestyén Győző magyar származású francia orvos biológus hazalátogatott és baráti társaságban mesélt a fejlett franciaországi in vitro fertilizációs (petesejt méhen kívüli megtermékenyítése lombikban) program eredményeiről. Ezekben az években hazánkban az ún. lombikbébi program még gyermekcipőben járt. Sebestyén dr., a le havrei IVF központ vezetőjeként meghívta kórházunkból dr. Konc János nőgyógyászt, hogy bemutassa saját sikeres IVF-programjukat. A pár napos látogatásból hosszabb idő lett és több francia kolléga (Jean Claude Rocaboy, Michel Roullet) megismertette és megtanította az alapvető asszisztált reprodukciós technikákat.

1992-ben kórházunk urológusa dr. Kovács József és Kanyó Katalin biológus-kémikus is francia barátainknál vált az in vitro fertilizáció elkötelezett hívévé. Normandiában francia barátainkkal közösen álmodtuk meg a János Kórház Meddőségi Centrumát.

1992. augusztus 11-én a Fővárosi Önkormányzat és a kórház vezetés anyagi és erkölcsi támogatásával és francia barátaink tervei, know how -ja alapján nyílt meg a meddőségi (IVF) centrum. Az első öt páciens in vitro fertilizációs programjánál Michel Roullet biológus segített, itt a helyszínen. Ennek a szakmai, baráti segítségnek köszönhetően a megnyitás után 11 hónappal, 1993-ban megszületett az első három egészséges lombikbébi a Szent János Kórházban.

In vitro fertilizációs program (lombik-bébi program)

1992. és 1996. között ez a program a női eredetű meddőség esetében hozott átütő sikereket. A petevezetők elzáródása,- hiányakor, vagy az ovuláció zavarainál, az endometriosis externánál , a sikertelen homológ inszeminációs (a férj spermáját a méhbe juttatják vékony szonda segítségével) sorozatok után, az ismeretlen eredetű meddőségnél a tradicionális in vitro fertilizációt követően sok gyermek született.

A férfi eredetű meddőség kezelésében, különösen annak súlyos eseteiben a gyógyszeres, műtéti kezelést követően szerényebbek voltak az IVF eredményei.

Petesejtbe adott spermium mikroinjekció (ICSI)

1996. áprilisában a belga Gordts professzornál végzett leuveni tréning után kezdtük el a férfi eredetű meddőség gyógyításában a fenti eljárás alkalmazását. Gordts professzor embriológusa, Mit Vercruyssen laboratóriumunkban segédkezett az első 25 páciensnél. A siker nem maradt el és így 1997. januárjában megszületett az első ICSI-bébink .

Mechanikus asszisztált hatching

1997 januárjában indult meg a petesejt-embriót védő tok, az ún. zóna pellucida elvékonyítása (mechanikus asszisztált hatching) mikromanipulációval azoknál a pácienseknél, akiknél korábban nem járt sikerrel az embrió beültetés. Az asszisztált hatchinget követően az első ilyen bébi 1997. októberében született.

1997 januárja óta programvezérelt fagyasztó rendszerrel rutinszerűen tudjuk tárolni az embrió transzferre nem kerülő embriókat ún. kriokonzerválást végzünk, valamint a spermiumok és hereszövet fagyasztását és tárolását is megoldottuk.

Mellékhere, illetve a here sebészi feltárása (MESA, TESE)

1997 tavaszán kezdtük el a férfi eredetű meddőség súlyos eseteiben, ahol nincs spermium (azoospermia) új programunkat. A mellékhere, illetve a here sebészi feltárása (MESA, TESE) után nyert kis mennyiségű anyagból spermiumokat, illetve spermatidokat izoláltunk és azokat az ICSI módszerrel a petesejtbe adtuk. Így született meg 1998 februárjában az első TESE-ICSI bébi a Szent János Kórházban.

1997 őszén indítottuk új programunkat a hereszövet, azaz a benne lévő spermiumok fagyasztva tárolását, amelynek célja az ismételt herebiopsziák elkerülése.

1999 februárjában született meg az első magyarországi olyan bébi, aki a kriokonzervált hereszövetből kinyert spermium felhasználásával végzett ICSI-nek köszönheti létét.

Lézer technika segítségével végzett asszisztált hatching (LAH)

1998 februárjában Magyarországon elsőként került bevezetésre a lézer technika segítségével végzett asszisztált hatching (LAH), mely a terhességi sikerarány rohamos emelkedésével járt intézetünkben.

Blasztociszta kultúra

1999. február 8-án vezettük be Magyarországon elsőként Gardner-féle táptalajjal az embriók 4-5-6 napos tenyésztését, azon esetekben, akiknél megfelelő mennyiségű és minőségű megtermékenyült petesejt állt rendelkezésre. Ez az ún. blasztociszta kultúra növeli a terhességi sikerarányt és azon belül csökkent a többes terhességek létrejöttét.

„Spindle view” technika

2002 szeptemberében elsőként vezettük be Magyarországon a „spindle view” technikát, amelynek segítségével az élő petesejtben az örökítő anyagot hordozó osztódási orsó láthatóvá tehető és ezáltal az ICSI program biztonságosabban és eredményesebben végezhető.

2005-ben megszületett az első olyan a magyar gyermek aki fagyasztott petesejt felengedése és megtermékenyítése után fogant, a meddőségi centrum innovatív munkája következtében. Azóta további tizenegy ilyen gyermek született fagyasztott petesejtek felengedéséből.

IMSI

2010 óta végzünk hazánkban egyedül IMSI technikával spermium szelekciót, az ICSI eljárás során, amikor 6-8.000-szeres nagyítással válogatjuk ki a legmegfelelőbb spermiumokat, a jobb megtermékenyítés érdekében

PGD

Preimplantációs genetikai vizsgálat, az Istenhegyi Géndiagnosztikai centrummal együttműködve, szigorúan csak genetikai javallat alapján történik. A szűrést /PGS/ a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé.

Timelapse

2013-ban bevezettük a timelapse monitorizáló rendszert a szövettenyésztés alatt, mely lehetőséget nyújt arra, hogy a beültetésre kerülő embriókat, osztódási dinamikájuk alapján rangsoroljuk

Petesejt fagyasztás

2004. óta végezzük, elsősorban daganatos betegségek, sugár és kemoterápia előtt, endometriósis, genetikai javallat, veszélyes foglalkozás esetén végezhető, térítés alapján.

Szociális indikáció, vagyis a termékenység meghosszabbítása céljából, orvosi javallat nélkül, az eljárást a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé.

A lombikbébi kezelést követő eredményeink kitünőek.  A klinikai terhességi arány meghaladja a 40%-ot, a hazavitt újszülöttek aránya pedig a 30%-ot.
1992. és 2017.  között több, mint 20000 IVF és 10000  inszeminációs kezelési ciklust követően több, mint 7500  gyermek született a Meddőségi Centrum munkájának köszönhetően.

A házaspár előzetes telefonbejelentkezését követően történik az első beszélgetés, amikor az előzmények, korábbi leletek, zárójelentések megismerése után jelöljük ki az elvégzendő vizsgálatokat.

Vizsgálatok nőknél

Általános orvosi és laboratóriumi vizsgálatok, HIV, TORCH, Hepatitis szűrés, EKG.

Nőgyógyászati vizsgálat , cytológia, kolposzkópia, váladék és Chlamydia, Ureaplasma, Mycoplasma vizsgálat.

Ciklus monitorizálás a 3. (sze. 20.,24.) napon végzett hormon vizsgálatokkal és transvaginális ultrahanggal.

A petevezető átjárhatóságának megállapítására röntgen vizsgálatot végzünk, az ún. hysterosalpingographiát (rtg. kontrasztanyag befecskendezése a méhnyakon át a méh üregébe) a menzeszt követő napokban. Amennyiben hysteroscópia (műtéti technika, amely segítségével a méh belső részét, a méhüreget és a méhnyálkahártya látható), vagy laparoscópia (hasi szervek tükrözése) szükséges a pácienst kórházunk szülészeti osztályára irányítjuk.

Szükség esetén a házaspár mindkét tagját genetikai vizsgálatra (kariotípus meghatározás) küldjük.

Vizsgálatok férfiaknál

Általános orvosi vizsgálat, laboratóriumi vizsgálat, HIV, TORCH (mozaikszó, a Toxoplasma, Rubeola, Cytomegalovirus és a Herpes simplex kifejezésekből), Hepatitis szűrés.

Urológiai, – andrológiai vizsgálat. Szükség esetén ultrahang vizsgálat.

Ondó (sperma) mikroszkópos vizsgálata legalább két alkalommal. Ondó bakteriológiai vizsgálata. Szükség esetén hormon vizsgálat.

A házaspár kivizsgálása minimum egy hónapot vesz igénybe. Utána értékelő, vagy ún. stimulációs megbeszélést tartunk, amikor a házaspárral megbeszéljük az eddigi eredményeket, illetve kezelési tervet készítünk.

Gyógyszeres kezelés, ovuláció indukció (hormon terápia)

Kontrollált petefészek stimuláció gyógyszerekkel és homológ inszemináció

Tradicionális in vitro fertilizáció

Mikromanipulációs beavatkozások:

• Spermium mikroinjekció a petesejtbe (ICSI)

• Az embrió zóna pellucidájának elvékonyítása (asszisztált Hatching)

• Heréből, mellékheréből sebészeti módszerrel nyert anyagból spermium felkeresés és a petesejtbe juttatás (TESE-ICSI, MESA-ICSI)

• IMSI

• PGD-hez embrió biopszia és fixálás

• Hímivarsejt és hereszövet mélyfagyasztása és tárolása

• Embrió mélyfagyasztás és tárolás

• 5 napos embrió tenyésztés után végzett embrió transzfer (Blasztociszta kultúra)

• Lézeres asszisztált hatching

• Timelapse

• Petesejt fagyasztás

Meddőségi vizsgálatok térítési díja

 (nem biztosítottak számára, vagy a biztosított kereten felüli ellátáskor)

  Budai Meddőségi Centrum járóbeteg ellátás térítési díjai

  Budai Meddőségi Centrum meddőségi kezelések térítési díjai

IVF-Medical Alapítvány

Adószám: 18233298-1-43

Orvos neve Munkakör Mellék* E-mail
Dr. Zeke József PhD. mb. osztályvezető főorvos 4705, 4998  jozsef.zeke@janoskorhaz.hu
Dr. Szűcs Zoltán adjunktus 4923 szucs.zoltan@janoskorhaz.hu
Dr. Szentiványi Zoltán szakorvos 4803 szentivanyi.zoltan@janoskorhaz.hu
Dr. Szabados Béla szakorvos 5007 szabados.bela@janoskorhaz.hu
Dr. Szalai Milán szakorvos 5009 szalai.milan@janoskorhaz.hu
Dr. Kanyó Katalin PhD. Szövettenyésztő labor vezetője 4995 katalin.kanyo@janoskorhaz.hu
Kriston Rita embriológus 4995 kriston.rita@janoskorhaz.hu
Blahó Krisztina embriológus
Román Ilona embriológus
Koós Ágnes embriológus
Tamaskorics Eszter embriológus
Szarvas Csilla biológus
*A Szent János Kórház központi száma: 458-4500. A negyvenöttel, illetve a negyvenhattal kezdődő  mellékek 458- előtaggal budapesti telefonszámként közvetlenül hívhatóak. Pl. 458-4517.

30/1998. (VI. 24.) NM rendelet

az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (2) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

  1. § (1) Az Eütv. 166. § (1) bekezdés a)-d) pontjai és f) pontja szerinti emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél, illetve az Eütv. 165. §-ának c) pontja szerinti egyedülállóvá vált nőnél (a továbbiakban: kérelmező) akkor végezhető el, ha
  2. a) legalább két egymástól független – a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálatokon alapuló – szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy a valamelyik félnél vagy mindkét félnél együttesen fennálló egészségi ok(ok) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat,
  3. b) a nő a reprodukciós kor felső határát nem érte el,
  4. c)a kérelmezők nem állnak egymással olyan rokoni kapcsolatban, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:12. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a házasságot érvénytelenné teszi, és ezt írásbeli nyilatkozatukkal alátámasztják,
  5. d) a kérelmezők hitelt érdemlően igazolják
  6. da) a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét, és
  7. db) a (2) bekezdésben foglalt kizáró okok nem állnak fenn,
  8. e) a 2. § (4) bekezdés szerinti feltétel teljesül,
  9. f) valamennyi feltétel együttes fennállása esetén az alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének,
  10. g)

(2) Nem végezhető el a reprodukciós beavatkozás,

  1. a) ameddig bármelyik kérelmező a gyermek életét, egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető
  2. aa) valamely megbetegedésben szenved, vagy
  3. ab) fertőző megbetegedés kórokozóját hordozza;
  4. b) ha a létrejövő terhesség a kihordó anya életét súlyosan veszélyezteti, illetőleg abból nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem születhet.

(3) Amennyiben a kérelmezők vér szerinti rokoni kapcsolatban állnak egymással, illetve a kórelőzményi adatok alapján az egyébként indokolt, a reprodukciós eljárás elvégzésének előfeltétele, hogy a külön jogszabály szerinti *  Regionális Genetikai Központ szakmai véleményét a (4) bekezdés szerinti szakorvos a javaslat kialakítása előtt kikérje.

(4) *  A reprodukciós eljárás elvégzésére irányuló szakorvosi javaslat megadására szülész-nőgyógyász szakképzettségű szakorvos jogosult – az 1/B. § a) pontjában és az 1/C. § c) pontjában foglaltak kivételével – andrológus szakorvos véleményének figyelembevételével.

(5) A reprodukciós eljárás – a (2) bekezdés szerinti kizáró ok hiányában – akkor javasolható, ha

  1. a) a nő rendelkezik megfelelő méhhel, és – a pete, illetve embrióadományozást kivéve – legalább egy, tüszőérlelésre alkalmas petefészekkel, és
  2. b) rendelkezésre áll
  3. ba) a méhűr alkalmasságát, a negatív hüvelyváladékot igazoló, és az alaphormon vizsgálatát tartalmazó eredmény,
  4. bb) a férj vagy az élettárs hat hónapnál nem régebbi spermiogrammja.

1/A. § *  Az Eütv. 165. §-ának d) pontja szerinti egyedülálló nő esetében (a továbbiakban szintén: kérelmező), amennyiben

  1. a) egészségi állapota (meddőség), vagy
  2. b) életkora

következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat, az egészségi állapota által indokolt, az Eütv. 166. §-a (1) bekezdésének b)-d) és f) pontja szerinti reprodukciós eljárás végezhető el.

1/B. § *  Az 1/A. § a) pontja szerinti esetben akkor végezhető el a reprodukciós beavatkozás, ha

  1. a) legalább két egymástól független – a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálatokon alapuló – szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy a kérelmezőnél fennálló egészségi ok(ok) következtében a kérelmező természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermeket nem vállalhat, és
  2. b) az 1. § (1) bekezdésének b) és d)-g) pontjában, valamint az 1. § (5) bekezdésének a) pontjában és ba) alpontjában foglalt feltételek fennállnak.

1/C. § *  Az 1/A. § b) pontja szerinti esetben akkor végezhető el a reprodukciós beavatkozás, ha

  1. a) a kérelmező életkora miatt természetes úton gyermeket nagy valószínűséggel nem vállalhat, és
  2. b) az 1. § (1) bekezdés db) alpontjában, f) és g) pontjában, valamint az 1. § (5) bekezdésének a) pontjában és ba) alpontjában foglalt feltételek fennállnak, és
  3. c) a reprodukciós eljárás elvégzésének indokoltságát két (a beavatkozást végző orvos, illetőleg orvoscsoport tagja, valamint egy, a beavatkozásban részt nem vevő) szülész-nőgyógyász szakképzettségű szakorvos egybehangzó véleménye, illetve ajánlása alátámasztja.

Dr. Tóth-Sajtos Erika PhD 2007-ben szerzett orvosi diplomát a Debreceni Egyetemen és itt szerezte meg a tudományos doktori fokozatot kísérletes sebészetből 2014-ben. 2008-ban kezdett el dolgozni az Országos Mentőszolgálatnál kivonuló mentőorvosként. Az itt megtapasztalt prehospitális ellátás olyan nagy hatással volt rá, hogy 2010-ban a Honvédkórház Sürgősségi Centrumába jelentkezett alorvosnak és itt lépett be a szakképzésbe is, mely eredményeként 2016-ban oxiológia és sürgősségi orvostan szakvizsgát tett. Tíz éve a légimentők kötelékében is folytat kivonuló munkát, de gyakorlatilag az akut betegellátás minden szintjén szerzett már munkatapasztalatot. Klinikai és elméleti tudását minél több, akár nemzetközi vagy NATO szervezésű tanfolyamon való részvétellel és nem hétköznapi ellátást nyújtó szervezet (Vízimentők, Johanniter…) megismerésével, illetve az ott folytatott munkával gyarapította.

Az elmúlt két évben az Országos Mentőszolgálatnál látott el regionális igazgatóhelyettesi feladatokat és annak érdekében, hogy a vezetési technikát javítani tudja, egészségügyi szakmenedzser végzettséget is szerzett.

Dr. Steiner Tamás az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban érettségizett, majd a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karon szerzett általános orvos diplomát. A Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Karon Egészségügyi közgazdasági és menedzser egyetemi oklevelet szerzett kitűnő eredménnyel. Tanulmányait folytatva az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében jogi szakoklevelet szerzett. Elvégezte a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Bsc. közgazdász, gazdálkodási szakát. Az ELTE Társadalomtudományi Kar egészség- és szociálpolitikai PhD programján végzett tanulmányokat. Ezt követően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság-
és Társadalomtudományi Kar okleveles közgazdász Master of Business
Administration (MBA) mesterszak pénzügyi specializációs szakirányán
bővítette ismereteit. Orvosként végezve a munkáját, megszerezte a belgyógyász és az endokrinológus szakorvos, valamint a diabetológus orvos címet.

Orvosegyetemi tanulmányai alatt kezdte meg munkáját a Semmelweis Egyetemen és az Országos Mentőszolgálatnál. Orvosi diplomáját megszerezve kezdetektől fogva a Szent János Kórház II. Belgyógyászat-Diabetológiai Osztályán dolgozik, részt vesz a fekvő- és a járóbeteg szakellátásban, a konzíliumi tevékenységben. Ideje nagyobb részében diabetológiai, endokrinológiai-pajzsmirigy szakrendelésen látja el a betegeket. Gyakorlatot és tapasztalatot szerzett más rendelőintézetekben folyó munkákról is, mivel a XI. kerület, a XXII. kerület és a Budakeszi járóbeteg szakellátásában is praktizál(t) szakorvosként. 2006 óta a magán betegellátásban is folyamatosan részt vállal, e speciális terület szemléletmódját és a vállalkozói attitűdöt gazdasági társaság ügyvezetőjeként is elsajátította. 2018. január óta orvosigazgató-helyettesi feladatok ellátására megbízással rendelkezik a Szent János Kórházban. Részt vesz a panaszügyek, kártérítési ügyek kivizsgálásában, koordinációs feladatokat lát el, minőségirányítási és jogi ügyek megoldásában segíti az intézmény munkáját.

Angol és orosz nyelvből középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Rendszeresen részt vesz orvosszakmai kongresszusokon és publikál. Tevékenységének fő mozgatórugója a rendelkezésre álló erőforrások költség-hatékony felhasználásával a betegelégedettség és a minőségi munka növelése. Az egészségügyi ellátás során nagy hangsúlyt fektet a szakszerű jogi és gazdasági kívánalmak betartására, ezáltal ötvözi az orvosi – jogi – közgazdasági szempontrendszert a betegellátás színvonalának fejlesztése érdekében.  

Dr. Hirschberg Andor 1956. február 28-án született Budapesten. 1980-ban summa cum laude minősítéssel végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán.

Fül-orr-gégegyógyászat mellett audiológiából, valamint allergológia és klinikai immunológiából szerzett szakvizsgát. 1994-ben az orvostudomány kandidátusa, 1998-ban Ph.D fokozatot szerzett, 2009-ben habilitált, 2015-től a Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi tanára. 1983-2005 között a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikáján – intézetvezető-helyettes docensként – dolgozott.

Szakmai képzése során számos külföldi intézetben járt rövidebb tanulmányutakon és kurzusokon, több hetet töltött a greifswaldi, salzburgi és ulmi klinikákon, a Torontói Egyetem nazális légzésfunkciós laboratóriumában fél évig kutatómunkát végzett.  Számos külföldi és magyar szakmai társaság tagja.A Magyar Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesülete (MFOE) vezetőségi és elnökségi tagja, a Rhinológiai Szekció volt elnöke, a Fül-Orr-Gégegyógyászat szaklap főszerkesztője, a HTSZ és az Orvostovábbképző Szemle szerkesztőbizottságának tagja. 2001 óta folyamatos tagja a Szakmai Kollégiumnak, jelenleg a Fül-Orr-Gégészet Tagozat titkára.

A Semmelweis Egyetem doktori iskolájában altémát vezet, mind a négy hazai egyetemen rendszeresen részt vesz a graduális és posztgraduális oktatásban, valamint az általuk akkreditált továbbképző tanfolyamokon. Összes tudományos közleménye kétszáz feletti, két tankönyvben, négy tudományos könyvben írt fejezeteket, egy-egy önálló tudományos, illetve szerkesztett könyvet jegyez, több szakmai ajánlás szerzője. Az elmúlt években számos hazai és nemzetközi kongresszus szervező bizottságának volt a főtitkára. A Semmelweis Egyetem Kiváló Oktatója, munkássága során Cseresnyés Sándor Emlékérem és Oklevél, Ónodi Adolf Emlékérem, valamint Semmelweis-gyűrű kitüntetésekben részesült. Fő kutatási területe az elméleti és gyakorlati rhinológia, számos klinikai vizsgálatot vezetett, több intézettel együttműködve végzi kutatómunkáját. 

Patakiné Góbor Hajnalka közgazdász, regisztrált mérlegképes könyvelő.

Az egészségügyi ágazat gazdasági területén 1990. óta dolgozik.

Szakmai pályafutását a Szent István Kórház pénzügyi osztályán kezdte, majd 5 év elteltével került a Szent László Kórház pénzügyi csoportvezető pozíciójába majd újabb mérföldkőként osztályvezető helyettesként tett szert nagy tapasztalatra elsősorban pénzügyi és számviteli területen.

2007-től egészen 2021. novemberéig a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben (GOKVI) pénzgazdálkodási osztályvezetőként, illetve a gazdasági igazgató helyetteseként segítette a gazdasági terület munkáját.

Sokoldalú szakmai feladatai mellett az egészségügyi ellátók egységes intézményi kontrolling módszertani előírásainak megvalósítását támogató könyvviteli rendszert alakított ki a GOKVI-ban.

A pénzgazdálkodási osztályvezetői feladatok ellátása mellett több uniós és hazai projektet koordinált és irányított mint pénzügyi vezető. Támogatás lebonyolításban a nagy volumenű “Három generációval az egészségért”  program keretében a praxisközösségeknek nyújtott 2020. évi  EMMI támogatás lebonyolítói feladatainak pénzügyi irányításával szerzett tapasztalatot.

Szabadidejében harcművészettel foglalkozik, a YamatoDamashii Sportegyesület oszlopos tagja.

Antalné Csalári Erika 1988-ban szerzett ápolói oklevelet.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karánszakoktatóként végzett, majd 2003-ban egészségügyi szakmenedzserként diplomázott.

Róbert Károly KörútiKórház II. sz. Szülészeti Osztályán kezdte meg egészségügyi pályafutását. 1990-tőlszülésznőként helyezkedett el a Jászberényi Kórházban.

Szent János Kórházban 1994. szeptembertől kezdett dolgozni. 2003-ig a Központi Aneszteziológiai szolgálatában, mint aneszteziológiai szakasszisztens.

2003-2005 között megbízást kapott a Szent János Kórház Rendelőintézetének vezető asszisztensi feladatainak ellátására, a szakrendelőkben, gondozókban dolgozó asszisztensek munkájának szakmai irányításárára.

2005-től az ápolási igazgatóság munkatársa.

Tanulmányokat folytatott a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán pályázatírás és projektmenedzsment képzésén, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ humánerőforrás menedzsment tanfolyamán és belső auditor képzéseken.

Dr. Madarasi Anna 1978-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 1982-ben gyermekgyógyászatból, 1986-ban gyermektüdőgyógyászatból, 2004-ben klinikai immunológia-és allergológiából tett szakvizsgát. PhD fokozatot 2000-ben szerezte meg.

Első munkahelye a Komárom megyei Kórház Gyermekosztálya volt, majd Budapest gyermekkórházaiban dolgozott: Apáthy István Gyermekkórház, Heim Pál Gyermekkórház, Budai Gyermekkórház. Közben 3 évet Észak Jemenben, Sanaa-ban az Al-Thawra Kórház Gyermekosztályán konzultánsként dolgozott. A Budai Gyermekkórház Szent János Kórházzal történő összevonása óta a kórház gyermekellátásáért felelős orvosigazgató helyettese, 2010-től a Gyermekosztály vezetője.

1995-1998 között a Haynal Imre Egészségügyi Főiskola adjunktusa, 1998-2010 között a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskola óraadó tanára volt.

2017-ben a gyermekgyógyászati szakmai vezetőség javaslatára Batthyány-Strattmann László díjat kapott, 2020-ban elnyerte a kórház Semmelweis Gyűrű kitüntetését.

2009 óta az Aprónép Alapítvány a Gyermekek Megsegítésére kuratóriumi elnöke. Az alapítvány 2017-ben a Nekem Szól! Egészségértési Díj díjazottja volt roma közösségben végzett egészségnevelő munkájáért.

 

Dr. med. et jur. Czinkotay Frigyes 1974-ben született, nős, két gyermek édesapja.

Kaposváron született és érettségizett, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán diplomázott 1998-ban, azóta az egészségügyi szférában dolgozik. Tudományos kutatómunkát az Igazságügyi Orvostani Intézetben folytatott az egészségügyi finanszírozás tanulmányozásával, szakdolgozata is ebben a témában született. Szakmai pályafutását az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálatnál kezdte, ahol különböző szakterületeken és pozíciókban dolgozva a gyakorlatban is megismerte a magyar egészségügyi igazgatás és közigazgatás rendszerét. Munkaköri feladatai mellett másoddiplomás képzés keretén belül 2006 júniusában végzett a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán jogász szakon, valamint ugyanebben az évben megelőző orvostan és népegészségtan szakképesítést isszerzett.

Karrierjének következő állomásaként egy hazai tanácsadó cégnél helyezkedett el, ahol 2007 májusától 2017 márciusáig ügyvezető igazgatóként dolgozott. Összességében 100 milliárd forintot meghaladó uniós és nemzeti forrás felhasználásában közreműködött a magyar egészségügy különböző színterein, melyből meghaladta a 10 milliárd forintot az az összeg, ahol közvetlen megvalósítóként vett részt a napi operatív munkában.

2017 év márciusától orvosigazgató volt Veszprémben, ebben az időszakban a főigazgató általános helyetteseként, mint a menedzsment tagja részt vett a kórház működését lehetővé tévő, jövőjét alapvetően meghatározó fejlesztési programokban, továbbá a közvetlen irányításban is.

Dégi Tamás 1976-ban született Makón. Okleveles építészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte, majd ezt követően a Szegedi Tudományegyetemen mérnök közgazdászként diplomázott.

2018-ban a BME Mérnöktovábbképző Intézetnél Létesítménygazdálkodási menedzser diplomát szerzett elsőként az egészségügy területéről. 

2021-től az Új Szent János Kórház műszaki igazgatója.

Egyetemi évei alatt és után több építész irodának is dolgozott, ahol lakóparkok, szállodák és bevásárlóközpontok tervezésében vett részt. Az akkoriban Magyarországon még alig ismert 3D-s látványterveket készített több neves építészirodának is.

2003-tól az Új Szent János Kórház műszaki osztályán közel egy évtizeden át főmérnökként dolgozott. Idő közben magas– és mélyépítési műszaki ellenőri vizsgát tett. 2007-ben az akkor még a Szent János Kórházhoz tartozó Sziklakórház objektum megmentését tűzte ki célul, mely azóta már múzeumként funkcionál. A Sziklakórházért folytatott kórháztörténeti kutatómunkáját, az épületmegmentésért, illetve a múzeum kialakításában és működtetésében végzett több évtizedes tevékenységét „Szikla Díjjal” ismerték el.

2013-tól 2021-ig a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet műszaki osztályát vezette. Az intézet új szakrendelőjének tervezésében és felépítésében nélkülözhetetlen szerepet vállat, de a KEHOP és EBP-s fejlesztések is az ő munkáját dicsérik. A kórházfejlesztési programban végzett munkája elismeréseként 2018-ban főigazgatói dicséretben részesült.

Nős, két gyermek édesapja. 

Dr. Molnár-Gallatz Zsolt okleveles egészségügyi menedzser, jogász és igazgatásszervező végzettségekkel rendelkezik. Közigazgatási szakvizsgát 2008-ban tett. 

Szakmai pályafutása kezdetén egy országos civil mozgalom programiroda vezetőjeként vidékfejlesztési projektek tervezésével és végrehajtásával foglalkozott. 2005-től a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (és jogelődjei) keretei között feladata a 2004-2006 és 2007-13 közötti uniós költségvetési ciklusok Strukturális Alapjainak magyarországi felhasználásához kapcsolódó, a társadalmi megújulást szolgáló ún. Operatív Programok (HEFOP, TÁMOP és TIOP) végrehajtása volt. Ezen időszak alatt az egészségügyi rendszert érintő átfogó fejlesztési programok tervezését és végrehajtását irányította. 2014-től 2021. januárjáig a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet stratégiai igazgatója volt. Ezen pozíciója keretében felelt a finanszírozás és kontrolling, az informatika, a betegirányítás és az egészségfejlesztési iroda munkájáért, valamint az Egészséges Budapest Program és egyéb támogatások keretében megvalósuló fejlesztésekért. 

2005-től kezdődően több nemzetközi (Bordeaux, Brüsszel, Amszterdam) és hazai tanfolyamon, illetve workshopon mélyítette el fejlesztéspolitikai és egészségügyi menedzsment ismereteit, bővítette tudását. Online képzés keretében megismerkedett a nemzetközi szervezetek menedzsmentjével is. Magas szintű és szerteágazó ismeretekkel rendelkezik az uniós fejlesztés- és támogatáspolitika, a magyar egészségügyi rendszerek és -menedzsment terén. Angolul tárgyalási szinten beszél. Tagja az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének, a Magyar Egészségügyi Menedzser Klubnak és az Építéstudományi Egyesület Egészségügyi Szakosztályának. Társszerzőként egy könyvfejezetet és több szakcikket is jegyez. Sebészként dolgozó feleségével két lánygyermeket nevelnek. 2021. februárjától, mint stratégiai főigazgató helyettes, kiemelt feladata a különféle fejlesztési és felújítási programok végrehajtásának irányítása.

Dr. Török Árpád Kolozsváron született, egyetemi tanulmányait 1989-től a Bécsi Egyetem Jogi Karán, 1994-től a Budapesti Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte. 

A jogi szakvizsgát meghaladóan 2005-ben változtatásmenedzsment, 2007-ben Európa-jogi szakjogász, 2019-ben adatvédelmi tisztviselő képesítést szerzett, illetve stratégiai menedzsment témakörében folytatott tanulmányokat. 

Szakmai pályafutását már egyetemi évei alatt megkezdte egy multinacionális gazdasági társaság jogi asszisztenseként, később pedig a Fővárosi Főügyészség gazdasági ügyekkel megbízott büntetőbírósági gyakornokaként. Az egészségügyi ágazat keretében tevékenységét 1999-től kezdte meg a főváros egyik vezető szerepet betöltő kórházában, ahol előbb vezető jogtanácsos, 2005-től az Igazgatási és Jogi Osztály vezetője, 2007-től pedig Igazgatásért felelős főigazgató-helyettesi feladatokat látta el. Szakmai munkája elismeréseként, több kitüntetésben részesült. Ügyvédként több fővárosi, illetve országos hatáskörű egészségügyi intézmény, illetve egyetemi klinika jogi képviseletében működött közre, a menedzsment közvetlen jogi szakmai támogatásával. 

Szakértőként aktív szerepet vállalt az uniós munkaidő-direktíva magyarországi átültetésének gyakorlati végrehajtásában miniszteri megbízott munkatársként, majd 2010-2012, illetve 2015-2017 között részt vett az egészségügy struktúraátalakítási folyamatok, valamint a fenntartói jogokat gyakorló szerv jogi-szakmai tevékenységében. Uniós pályázatok keretében az egészségügyi ágazat középirányító szerve részére látott el egészségügyi, valamint adatvédelem területen jogi-szakértői feladatokat. Munkája mellett aktívan vesz részt a jogi egyetem hallgatóinak gyakornoki képzésében, valamint ügyvédjelöltek szakvizsgára történő gyakorlati felkészítésében.

Dr. Szócska Gábor MSc 1990-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, ezt követően a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozott klinikai orvosként majd 1995-től belgyógyászként 1998-ig. 1999-ben egészségügyi szakmenedzser diplomát szerzett és integrált egészségügyi tantervi képzések magyarországi adaptációján dolgozott az Aktív Képzési Stúdió vezetőjeként. 1999-2001 között a Mintakórház Magyarországon TEMPUS TIB projekt koordinátora és kontraktora – mely projekt angol, holland és svéd egyetemi kórházak működési folyamatainak elemzését és hazai hasznosítását célozta.  2006 januárjától a Kútvölgyi Klinikai Tömb szakrendelőjének igazgatója. 2010-14 között hazai és európai egészségturisztikai kutatásokban vesz részt. 2014-től dolgozik a Hegyvidék Szakrendelő program fejlesztésén, mely a Szent János Kórház és a Kútvölgyi Szakrendelő integrált működésével célozza modernizálni a területi járóbeteg-ellátási szolgáltatásokat. 2015 óta vesz részt távorvoslással (telemedicina) kapcsolatos kutatás-fejlesztésben és annak hazai gyakorlati bevezetésében. 

Oktat ill. mentorként szerepel a Semmelweis Egyetem posztgraduális egészségügyi szakmenedzser képzési programjában, az Egészségügyi Közszolgálati Kar graduális programjában, valamint a szakorvosi OFTEX továbbképzési programban. Magyar és angol nyelvű publikációi a szervezeti menedzsment, egészségturizmus, távorvoslás témakörökben jelentek meg.

Molnár Beatrix Dombóváron született, diplomás ápolóként a Pécsi Tudomány Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán 2001-ben, majd a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán, egyészségügyi szakmenedzser szakon végzett 2005-ben. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem (ELTE-BDPK) egészségfejlesztő tanári szakon végezte 2019-ben.

Pályafutását ápolóként, a Somogy Megyei Tüdő-és Szívkórházban kezdte Mosdóson, majd felnőtt szakápolóként rövid ideig Szekszárdon, a kardiológiai belgyógyászaton dolgozott. 1994-ben a Csepeli Weiss Manfréd Kórház központi műtőjében helyezkedett el műtősnőként, ahol később 6 éven keresztül látta el a főműtősnői feladatokat. 

Főiskolai tanulmányait követően az Óbuda-Békásmegyer Egészségügyi Szolgáltató minőségirányítási vezetőjeként tapasztalatokat szerzett a járóbeteg ellátás területén. Részt vett minőségirányítási vezető, valamint vezető auditor képzésen, illetve ezt követően a Szakrendelő minőségirányítási rendszerének kiépítésében.

2007-től 2011-ig a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató ápolási igazgatói feladatait látta el.

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben egy évig minőségirányítási igazgató, ahol pályázati szakreferensi feladatokat is ellátott több európa uniós pályázat megírása során.

2012-től a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben ápolási igazgató 2021 januárig. Munkája során nagy figyelmet fordított az ápolásszakma fejlesztésére az utánpótlás nevelésre, a szakdolgozók oktatására, képzésére. Egészségügyi szakképző intézményekben óraadó tanárként tevékenykedett. A Magyar Szakdolgozói Kamara megbízásában rendszeresen részt vesz vizsgabizottsági tagként, a szakmai vizsgákon.

Prof. Dr. Winkler Gábor orvosi diplomája megszerzése, 1973 óta, a Szent János Kórház orvosa. Belgyógyász és endokrinológus szakorvos, diabetológus, az MTA doktora. Egész­ségügyi menedzser (Közgazd. Egyetem Közgazd. Továbbképző Intézet). Egyetemi tanár (Miskolci Egyetem 2013), habilitált címzetes egyetemi tanár (DEOEC 2009, SE Budapest 2009). Professor emeritus (2019-). Kórházi munkája mellett 1983-86 között az SE I. Belklinikán tudományos ösztöndíjas, a WHO inzulinpumpa vs. intenzív konzervatív inzulinkezelés programjának munkatársa, 2010-2018 között a Miskolci Egyetem tanára volt. 1984 óta a Magyar Diabetes Társaság (MDT) vezetőségi tagja, 2007-2012 között elnöke, 2004-2007, valamint 2012 -2015 között alelnöke. Az MDT hivatalos szakmai folyóirata, a Diabetologia Hungarica alapító főszerkesztője, 29 éve a szerkesztőbizottság vezetője, az Orvosi Hetilap, a LAM és a Metabolizmus c. folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja.

1993-2017 között belgyógyász osztályvezető főorvos. 2006-2018 között fővárosi, majd regionális belgyógyász szakfelügyelő főorvos. 2009-2015 között a Belgyógyász Szakmai Kollégium, majd a Belgyógyász Szakmai Tanács tagja. 1995-2002 között a kórházi Főorvosi Kollégium elnöke, 2003-2017 között a Szakmai Vezető Testület elnöke. 1999-2001 között orvosigazgató-helyettes, 2017-től orvos igazgató.

Bakonyi-Szabó Krisztina 1978. január 11-én született. Okleveles közgazdász, mérlegképes könyvelő, belső ellenőr végzettségekkel rendelkezik, jelenleg könyvvizsgálói tanulmányokat folytat. 

Szakmai pályafutását a Heim Pál Gyermekkórházban kezdte 1998-ban, ezt követően több fővárosi egészségügyi intézményben dolgozott a pénzügy és a számvitel területén. 2007-től a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Szakrendelő pénzügyi osztályvezetőjeként, majd 2013-tól a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház gazdasági igazgatójaként dolgozott. 2011-től egészségügyi intézményeknél, szociális és kulturális területen belső ellenőrzési vezetői feladatokat lát el. Szakértőként részt vett külföldi egészségügyi intézmények strukturális átalakításának pénzügyi hatás elemzésében, költségvetési és társasági formában működő egészségügyi intézmények átvilágításában, hatékonyság vizsgálatában. 2015-2017 között a fenntartói jogokat gyakorló szerv gazdasági igazgatójaként a fenntartó felügyelete alá tartozó intézmények gazdálkodásával kapcsolatos feladatok irányítását látta el. Az egészségügyi ágazatban lefolytatott uniós pályázatok keretében látott el pénzügyi szakértői feladatokat. 2021 februárjától a Szent János Kórház gazdasági igazgatója.

Munkája mellett a Szent István Egyetemen nonprofit gazdaságtant, valamint különböző OKJ-s képzéseken pénzügy, számvitel és adózás tantárgyakat oktatott. 

Dr. Ralovich Zsolt 1969. október 23-án született Budapesten. Orvosi diplomáját (SOTE 260/1994) a SOTE Általános Orvostudományi Karán védte meg 1994-ben, majd hat évvel később aneszteziológiai és intenzív terápiás szakvizsgát tett (EFSzSzTB 551/2000). Tanulmányai során ösztöndíjasként Londonban, a The Medical College of St. Bartholomew.s Hospital neurológia osztályán, valamint Hollandiában, az University of Groningen gyermekgyógyászati osztályán szerzett szakmai tapasztalatot. 1998-tól kezdődően posztgraduális tanulmányokat folytatott a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi Karán, mely idő alatt két egymást követő évben is részt vett a Világbank és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ által szervezett nemzetközi kurzuson. 

2001-ben orvos-közgazdász diplomát szerzett (BKÁE OGY/L-21/2001). 2010-ben a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában Egészségügyi Szakmenedzser képesítést szerzett (SE 23/2010). Szakmai pályafutását 1994-ben aneszteziológus orvosként kezdte az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet intenzív osztályán. 2002-től a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet Kontrolling osztályának vezetője, majd 2008-tól Finanszírozási és Kontrolling igazgatója volt. A Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi Bizottságának elnöke mellett, majd az Egészségügyi és szociális főpolgármester-helyettes szakértőjeként, az orvosszakmai és gazdasági munkacsoportok kialakításában és működésében, valamint egészségpolitikai programok kialakításában vett részt. Az elmúlt évek során jelentős tapasztalatot szerzett pályázatok összeállításában és értékelésében egyaránt.

Ez a weboldal sütiket használ az oldal működésének biztosítása érdekében. A www.janoskorhaz.hu weboldal kizárólag az oldal működéséhez feltétlenül szükséges sütiket (cookie-kat) használ.

A sütikkel kapcsolatos részletes tájékoztatást ITT érheti el